Összegyűjtöttük a leggyakoribb mítoszokat és tévhiteket, melyeket a marketingszakemberek és a jól kitalált reklámkampányaik hitettek el velünk:
A citrusfélék a legjobb C-vitamin-források
Igazság: az édes pirospaprika körülbelül 250 milligramm / 100 gramm C-vitamint tartalmaz, de még a fekete ribizliben is több van, mint a citrusfélékben: 200 milligramm / 100 gramm.
Hogyan született a mítosz: 1908-ban a narancsipar rendkívül veszteséges volt és a termelők nehezen tudták eladni a gyümölcsöt. Albert Lasker ezért előállt egy reklámkampánnyal, amiben a friss narancsból készült narancslé elkészítését javasolta, mondván, hogy ez a tökéletes reggeli C-vitamin forrás.
A lánykéréshez gyémántgyűrű kell
Igazság: nem a gyűrű értéke a lényeg.
Hogyan született a mítosz: “a gyémánt örök” kampány minden valamire való marketingtankönyvben megtalálható. Ennek köszönhető ugyanis, hogy a rendkívül nagy mennyiségben elérhető szénből készült drágakő 1947-től szinte egybeolvadt a lánykéréssel és a luxussal.
Az üdvözlőlapokat személyesen kell odaadni
Igazság: nem muszáj.
Hogyan született a mítosz: a 20. század elejéig a képeslapokat csak postán küldték egymásnak az emberek, de a Hallmark reklámkampányának köszönhetően a személyes kézbesítése is elterjedt. A reklám kiemelte, hogy a szép és kedves szavak rendkívül hangsúlyosak egy személyes átadás alkalmával, ezért az illető sokáig emlékezni fog majd rá.
A fogkrémnek az egész fogkefét el kell lepnie
Igazság: egy “borsó” méretű adag is elegendő.
Hogyan született a mítosz: mint minden más mítosz, ez is okkal került bele a gyűjteménybe. Ez az ok pedig nem más, mint a fogkrémgyártók bevételnövelése, mivel a reklámokban kizárólag azért húznak vastag és hosszú csíkokat a fogkrémmel, hogy a vevők is így tegyenek, és minél hamarabb elfogyjon náluk a fogkrém, hogy aztán újat vegyenek helyettük.
A Mikulás kinézetét a Coca Cola találta fel
Igazság: a Mikulás karakterét (az általunk ismert testi jellemzőivel) először a művész Thomas Nast festette le még a 19. század végén.
Hogyan született a mítosz: 1931-ben a Coca Cola egy reklámkampányt indított az üdítői népszerűsítésére, melyhez a Mikulást is bevetették. A rajzot Haddon Sundblom készítette, és nem ez volt számára az első, hogy hasonló módon ábrázolta a Mikulás karakterét.
A diszbiózis betegség
Igazság: hivatalosan nem tartanak nyilván ilyen betegséget.
Hogyan született a mítosz: a diszbiózis, vagyis a bélflóra egyensúlyának zavara valószínűleg sokak számára ismerős. Érdekesség azonban, hogy ezt a kifejezést szinte csak Kelet-Európában használják, ahol a gyógyszergyárak és a nyugati cégek is előszeretettel használják, noha a bélflórák egyensúlyának zavara egyáltalán nem tekinthető betegségnek.
Drága, koleszterinmentes növényi olaj
Igazság: egyetlen növényi olaj sem tartalmaz koleszterint, csak a vaj tartalmaz ilyet.
Hogyan született a mítosz: egy másik klasszikus marketing trükk a “nélkül..” szó vastag betűkkel történő alkalmazása, mellyel a gyártók igyekeznek bizalmat ébreszteni a vásárlókban. Sok esetben azonban olyankor is használják, amikor az adott anyag alapból nem található meg a termékben.
A sör és az üdítő oltja a szomjat
Igazság: a cukorral és alkohollal készült italoktól szomjasabbak leszünk.
Hogyan született a mítosz: a sör és üdítőitalok gyártói igyekeznek meglovagolni azt a jelenséget, hogy a nagy melegben az ő termékük a legjobb szomjoltó, eltitkolva azt a tényt, hogy a szomjúságot igazából csak a természetes víz képes csillapítani.
Léteznek speciális fájdalomcsillapítók nők számára
Igazság: kizárólag olyan komplex gyógyszerek léteznek, melyek görcsoldó, fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő tulajdonságokkal is rendelkeznek.
Hogyan született a mítosz: a nőknél jelentkező visszatérő fájdalom egy nagyon gyakori jelenség, ezért a gyógyszergyártók nem hagyhatták ki, hogy előnyt kovácsoljanak ebből maguknak. Bár léteznek sokkal olcsóbb és hasonlóan hatékony gyógyszerek, a gyártók mégis speciálisan a nők menstruációs fájdalmait csillapító gyógyszereket kezdtek gyártani és reklámozni.
A gumimacik gyümölcsből készülnek
Igazság: a készítmény egy zselés cukorka, mely cukorból, keményítőből és színezőanyagokból készül, de véletlenül sem gyümölcsből. Hasonlóan megtévesztő, hogy a zöld maciknak nincs alma íze.
Hogyan született a mítosz: bár az ilyen maciknak nagyon aranyos “gyerekes” formájuk van, ez még nem jelenti azt, hogy egészségesek vagy biztonságosak lennének a gyermekek számára. Az elismert gyártó cukorkáit persze biztonságosan fogyaszthatják gyermekek, de csak mértékkel. Jobb elkerülni az olcsó utánzatokat, ami pedig a zöld medvéket illeti, a gyártók eperízűre csinálják őket, míg a vöröseket málna ízűre.
