A 23 éves nő azt mondja, őszintén szerelmes 71 éves párjába, akivel már a házasságot fontolgatják, de aggódik amiatt, hogy később valószínűleg gondoskodnia kell majd a férfiról, és ez elbizonytalanítja.
A fiatal nő azt mondja, komoly dilemmával szembesült, amikor majdnem 50 évvel idősebb párja felvetette a házasság gondolatát, és megkérdezte, nyitott lenne-e erre. A 23 éves nő elárulta, hogy 2 éve van együtt 71 éves párjával, és nagyon szereti őt.
A férfi jelenleg viszonylag jó egészségi állapotban van, és aktív életmódot folytat. Ugyanakkor a szülei is hosszú életűek voltak, mindketten megérték a kilencven éves kort, és a nő ezt is megnyugtató jelnek tartja, hogy hosszú házasélet elé nézhetnek.
A leendő menyasszony nem akar gyerekeket, és úgy érzi, hogy a házasságuk nagyon jól működhet, azonban van néhány aggodalma is a gondviselő szerepe miatt, amit egy napon valószínűleg vállalnia kell majd a férje mellett.
A nő a Reddit-en osztotta meg gondolatait, és azt írta: „Az édesanyja Alzheimer-kórban vagy demenciában szenved, és nagyon törékeny. Ezért úgy gondolom, eljöhet egy olyan pont az életében, amikor extra gondoskodásra lesz szüksége. Az apjának nem voltak memóriazavarai, de volt egy agyvérzése. Mivel nincsenek gyerekei, nekem kellene gondoskodnom róla, ahogy öregszik. Milyen az, amikor valakinek gondoskodnia kell az idősödő párjáról, különösen, ha munkája/karrierje is van?” – kérdezte a felhasználókat.
„Kicsit furcsa megtervezni egy házasság végét, de őszintén hiszek benne, hogy egy-két évtizednyi boldogság vele jobb, mint ha egyáltalán semmit nem kapnánk. Csak meg akarok bizonyosodni arról, hogy én vagyok a megfelelő ember, aki gondoskodhat róla, és szeretheti őt.”
A felhasználók véleménye megoszlott a kérdésben, és egyesek azzal érveltek, hogy ha feleségül megy az idős férfihoz, „élete legjobb éveit vesztegeti el.”
„Az ápolónője leszel, nem a felesége. Ne szabotáld magadat ezzel! Jobbat érdemelsz. Ne pazarold el a fiatal éveidet cselédként. Ez borzalmas ötlet” – írta az egyik felhasználó.
„Ez komoly bánatot okoz majd, és egész hátralevő életedre árnyat vet. Hallgatnod kell azokra a nőkre, akik elkövették ugyanazt a hibát, és megbánták, mert az, hogy 24 órában ápolónőnek kellett lenniük, tönkretette őket, és eljutottak arra a pontra, ahol szükségük lett volna valakire, de nem engedhették meg maguknak ezt” – tanácsolta egy másik hozzászóló.
Mások azonban megértőbbek voltak, és arra biztatták a fiatal nőt, hogy hallgasson a szívére. Egy nő, aki rákban veszítette el idősebb párját, azt írta: „Imádtam a férjemet. Ha mindent elölről kezdhetnék, tudva, hogy elveszítem őt, és semmit sem tehetek ellene, akkor is újra belevágnék.
Még ha egy veled egyidős férfival is lennél együtt, akkor is fennállna a valószínűsége, hogy egy ponton egyikőtök kénytelen lesz gondoskodni a másikról, szóval ragadd meg a boldogságot, ha szereted őt, és akkor ez nem lesz akadály. Számomra egészen biztosan nem volt az.” Forrás
