“Kényszerítenem kellett magam, hogy ne vörös fejjel és ordítva menjek oda a biztonsági őrhöz.”
„A felségemnek most volt a szülinapja, és úgy gondoltam, beugrom az egyik bevásárlóközpontba, hogy vegyek neki valami szép ajándékot! Elindultam az asszony kedvenc boltja felé..
Erre látom, hogy a biztonsági őr egy idős nénivel ordibál, de durván: „Kib*szlak innen, te büdös vénasszony!!!!”-és közben lökdösi kifelé a plázából!!!
Senki sem foglalkozott az egésszel, totális közöny az összes arcon.. Csak továbbmentek!!
Eldurrant az agyam!!! Kényszerítenem kellett magam, hogy ne vörös fejjel és ordítva menjek oda a biztonsági őrhöz…Tudnom kellett: mivel érdemelte ki a nyolcvan körüli, nehezen mozgó, törékeny néni a trágár szavakat és a lökdösést??!
Odaléptem, és erőltetett udvariassággal megkérdeztem: „Mit tett ez a szegény néni, hogy így bánik vele?”
Erre a biztonsági őr összefüggéstelenül magyarázott valamit arról, hogy a bevásárlóközpont szabályai szerint ilyen ruhában nem lehet a plázában tartózkodni…
Tehát ennyi?? Ezért kellett vele úgy beszélni, mint a kutyával? Jó, igaz, a néni tényleg nem az operabálhoz öltözött. Szakadt, fakó otthonka volt rajta.. De sokan még rosszabb ruhában őgyelegnek arrafelé… és azokba mégsem köt bele a biztonsági szolgálat!
„Ez a néni a nagyim barátnője, innentől átveszem!!!”-mondtam határozottan. Belekaroltam a nénibe, és elindultam vele az üzletek felé!!! A biztonsági őr se köpni, se nyelni nem tudott!! Valamit még utánunk kiabált, de elkotródott!
A néni hálásan rám nézett: „Köszönöm kedves!! ÉLETEMBEN NEM ALÁZTAK MEG ÍGY…-és elsírta magát…Szegénykémnek percekig csak ömlöttek a könnyei, embert nem hallottam ilyen keservesen zokogni…
Végül összeszedte magát: „Mikor bejöttem venni az unokámnak egy pár fülbevalót, nem gondoltam, hogy ez lesz…”
Elkísértem a nénit a boltba, és segítettem neki kiválasztani azt a pár bizsut, amit az unokájának szánt…És ki is fizettem helyette. Biztos, hogy máshol is van helye a pénznek..”
