Kevés olyan ember van idehaza, aki ne hallott volna már a Ladáról, vagy közkeletű elnevezésén a Zsiguliról. A Lada az évtizedek során belopta magát a magyarok szívébe és igazi kultuszt teremtett. A szocialista blokk slágeréből 17 millió darabot adtak el világszerte. A kezdetekben nem volt könnyű hozzájutni, mivel akkoriban 3-5 év körüli várakozási idő volt egy Zsigulira, hazánkba először 1971-ben érkezett. Tompa Gábor, a Veterán Zsiguli Egyesület elnökségi tagja a HelloVidéknek elmondta, hogy mára jelentősen megcsappant Magyarországon a Zsigulik száma, és csak ritkán találkozni velük az utakon, ugyanakkor vidéken még mindig nagyon sokan használják, leginkább munkavégzés céljából.
Az autó, amely átrendezte a magyar autópiacot
Szinte nincs olyan család talán Magyarországon, akinek valamelyik tagjának ne lett volna valamilyen élménye a Zsigulival. A mai fiataloknak persze nem sokat mond már a Lada, az idősebb generációt azonban még mindig nosztalgikus érzés tölt el, mikor meghallja azt a szót: Lada.
A vasfüggöny időszakában óriási érdeklődés övezte az első Zsigulik magyarországi érkezését. Szinte hihetetlen, de az azóta eltelt évtizedek után a kerek lámpások még mindig itt vannak közöttünk, igaz már nem akkora létszámban mint korábban. A Zsigulik iránti kereslet máig töretlen, sőt köszönhetően a retró őrületnek sok más járműhöz hasonlóan a Ladák árai is az egekbe szálltak Magyarországon.
Az egész ország lázban égett.1970 őszén már mindenki tudta, hogy hamarosan hozzánk is megérkezik a Zsiguli, a Szovjetunió modern, korszerű, Fiat-alapokra épülő legújabb modellje, amire igazgató és gyári munkás egyaránt vágyott.
A merkuros időkben éveket kellett várni egy-egy Ladára, persze előleg befizetése után. De amikor megérkezett az értesítő, mindent elfelejtettek az emberek és mentek átvenni a sok évig spórolt, akkoriban státusz-szimbólumnak számító autót, ami aztán jellemzően évekig, akár évtizedekig volt a család féltett és nagyra tartott autója.
A Zsigulinak a szériagyártása 1970-ben kezdődött a Szovjetunióban, az első darab április 19-én gördült le a gyártósorról. Ezt még manuálisan szerelték össze, a sorozatgyártás pedig szeptemberben indult el
– kezdte lapunknak Tompa Gábor.
A Veterán Zsiguli Egyesület elnökségi tagja elmondta, hogy Magyarországra az első darab Lada rá egy évre érkezett meg, ennek az ára 80 ezer forint volt akkoriban, a nyolcvanas évek elejére viszont már 134 ezer forintot is elkértek egy 1200-as modellért
Sajátos kultuszt teremtett idehaza
Érdekesség, de a szocialista autógyártás egészen 1970-1971-ig nem volt képes nagy mennyiségben személygépkocsikat gyártani. Ám rövidesen feloldódott a személygépkocsi hiány, lassan pedig magánszemélyek, és átlagemberek is hozzátudtak már jutni az autóhoz Magyarországon.
Az 1200-as Zsiguli lényegében a 124-es Fiatnak a továbbfejlesztett változata, ami 1966-ban az év autója volt. A Szovjetunió ekkoriban kereste fel az olasz gyártót, azért, hogy nagy darabszámba tudjanak autót gyártani, és ekkor esett a választásuk a Fiatra
– emelte ki.
Bár külsőleg nem sok különbséget lehet felfedezni a két típus között, Tompa Gábor mégis azt mondja, hogy óriási a különbség a két autó között. A Fiat főleg nyugati utakra tervezett autó, ami nem igazán bírja a strapát, szemben a Zsigulival. A szovjetek éppen ezért számos módosítást hajtottak végre az autón, ami nem feltétlen volt ugyanakkor műszaki előrelépés. A Fiaton hátul már tárcsafék volt, ezt a szovjetek lecserélték dobfékre. Az autó hasmagasságát pedig megemelték 6 centiméterrel.
Ezekkel a módosításokkal egy erősebb konstrukciójú, ám nem feltétlen finomabb járású motort alakítottak ki, ami mind azt a célt szolgálta, hogy bírja a strapát a keleti utakon
– tette hozzá.
A kezdetekben nem volt könnyű hozzájutni még idehaza sem Ladához, ám a hetvenes évek vége felé már egyre több embernek sikerült beszereznie. Ám az is igaz, hogy ehhez nagyon sok pénz, és türelem kellett, mivel akkoriban 3-5 év körüli várakozási idő volt a Zsigulira. A személygépálomlány növekedése a Lada felfutásának volt akkoriban köszönhető Magyarországon.
1970-ben százezer autó volt Magyarországon, 1980-ra pedig már egymillió, aminek nagy része, olyan félmillió, Lada volt
– húzta alá.
A Zsiguli akkoriban darabszám tekintetében a második volt a világon az eladások listáján, csak Ladából 17 milliót gyártottak 2008-ig. Tompa Gábor elmondta, hogy még a törökök, dél-koreaiak, spanyolok is gyártottak a Fiat 124 licensze alapján készült gépkocsikat, igaz más-más név alatt.
Úttörő volt, szocialista és bírta a strapát
Természetesen a Lada nem állt le a fejlesztésekkel, hamarosan kijött az 1500-ös modell, ami maga volt a „luxus” igaz ebből már nem készült kombi változat. Ez a modell már sokkal szebb külsővel rendelkezett, több volt rajta a króm, dupla lámpával rendelkezett, volt benne fordulatszámmérő, más volt a műszeregysége. Szövetbőr ülésekkel látták már ezt a modellt. Hátul felszerelték könyöklővel is. A műszaki tartalmát tekintve nagy változtatások viszont nem voltak benne.
A Lada azért is volt népszerű akkoriban, mert nagyon jó volt az alkatrész ellátottsága, sőt nagyon sok alkatrészt Magyarországon is gyártottak hozzá, mint például a Bakony Művek. Az autónak nem is igazán volt olyan típusbetegsége, ami tipikus lett volna.
Az, hogy mennyi Lada futhat még a hazai utakon nehéz megbecsülni, Tompa Gábor egy 2014-es adat alapján azt mondja, hogy tíz éve még olyan 60 ezer Zsiguli volt forgalomban hazánkban. A Veterán Zsiguli Egyesület elnökségi tagja szerint a jelenlegi számuk olyan 20-30 ezerre tehető. Mint mondja, vidéken még sok lehet a Ladákból, ahol főképp munkásautóként használják.
A retró nosztalgialáz sok más jármű mellett a Zsigulit is elérte az utóbbi időben, ennek oka Tompa Gábor meglátása szerint az, hogy nagyon sok családban volt Zsiguli, tehát van mindenkinek személyes élménye az autóról. A negyvenes éveiben járó generációnak sok esetben ez volt az első autója, amihez jogosítványszerzés után jutott. Mostanra viszont már nagyon-nagyon ritkán bukkannak fel a valóban jó állapotban lévő autók, mivel egyre kevesebb van belőlük.
A Simsonokhoz hasonlóan a Ladák is népszerűek a németek körében, igaz nem olyan mértékben, mint az NDK kerékpárok. Tompa Gábor hozzátette, hogy egyesületük is nagyon sok Zsigulit hozott be a környező országokból elsősorban azért, mert Magyarországon korábban jelentős csúszással jöttek csak be a különböző modellek. Mint mondta, az igazán különös típusokat a balti államokból lehet beszerezni, amelyek korábban a Szovjetunió belpiacának számítottak, amikor ezeket az autókat piacra dobták.
A mi egyesületünkben is nagyon sok olyan autó van, ami Litvániából, vagy Észtországból származik
– emelte ki.
A Lada nemcsak személyautóként funkcionált hanem megmérette magát a raliban is. Stasys Brundza jelentős sikereket ért el, 1976-ban az Akropolisz ralin egy hatodik helyet ért el, ami az akkori elit mezőnyben kiemelkedőnek számított. Majd később ő volt az, aki továbbfejlesztette a Lada versenygépét is, amelyek szintén szép eredményeket értek el a keleti blokkban.
A Ladák mind a mai napig meghatározóak a hazai raliversenyeken, nagyon sok amatőr áll rajthoz Zsigulival. Ennek elsősorban az az oka, hogy jól tuningolhatóak, viszonylag olcsók, és könnyen szerelhetőek
– magyarázta.
Ami a jelent illeti pár éve Magyarországon is volt egyfajta felfutása az újabb modelleknek, ám az Európai Unió környezetvédelmi előírásain hamar elhasaltak ezek az új modellek, és már nem is forgalmazzák őket idehaza. A cég ugyanakkor szervizt és alkatrészellátást továbbra is biztosít az elmúlt években eladott, nagyjából négyezer autóhoz.
A Lada korábban a Renault-Nissan szövetség többségi tulajdonába került, a szövetség globális stratégiájának kialakításakor viszont eldőlt, hogy a márka modelljeit nem európai forgalmazásra szánják.
A Lada forgalmazást szóló szerződést 2015 július elsején írták alá Magyarországon. A márka bevezetését még a Granta típussal kezdték, de nem sokkal később megjelent a korszerű, Renault alapú Vesta, és mindvégig kínálták az ős-Niva jelenleg gyártott változatát 4×4 néven.
Mélyen a zsebünkbe nyúlhatunk
Az elmúlt évek retró őrülete alaposan felsrófolta a Lada árát is. Az egyik legnépszerűbb használtautó portálon jelenleg 328 különféle modellt kínálnak eladásra. A legolcsóbb egy 1994-ben gyártott Lada 2104-as VAZ, 160 ezer forintért. Lada Samarából 190 ezer forinttól indul a kezdő ár.
Ha egy kicsit jobb állapotú autót akarunk venni, akkor már mélyen a zsebünkbe kell nyúlni. Egy kimondottan jó esztétikai, és műszaki állapottal rendelkező Lada 2107-es modell ára ugyanis 799 ezer forint, ám még ez az összeg is elhanyagolható, ha figyelembe vesszük azt, hogy egy 1985-ös Zsigáért elkérnek 1 millió 690 ezer forintot is.
Az új modelleket leszámítva az abszolút csúcstartó egy 1984-es Lada 2106-os darab, aminek az ára 6 millió forint. Mint írják, az autó minden egyes része még gyári, diplomata, kék, piros belsővel.
Tompa Gábor végezetül elmondta, hogy a Veterán Zsiguli Egyesület továbbra is várja tagjai sorába mindazokat, akiknek szenvedélye a Zsigulik gyári állapotban történő megőrzése, aki pedig csak kipróbálna egy Zsigulit, az keresse fel az Egyesület Retropartyzánok elnevezésű rendezvényét Pécsen, 2024. szeptember 21. és 22. között.
