Menü Bezárás

„Visszaadtam a fiam születésnapi ajándékát – bűntudatom van miatta, de így volt helyes”

A közösségi platformok rendkívül hasznosak lehetnek azok számára, akik a névtelenségbe burkolózva „vallják meg bűneiket” és „kérnek feloldozást” pártatlan emberektől, akik sokszor nem rejtik véka alá a véleményüket. Csakhogy ezek a közösségi oldalak annyira nyilvánosak, hogy a (sokszor hajmeresztő) történetek a világ minden tájára eljutnak, és (elrettentő) példaként szolgálnak, amiből mindenképp tanulni lehet (valamit).

Akár vicces, akár nem, egy édesanya arra volt kíváncsi, hogy hibázott-e, amikor visszaadta a fiának szánt születésnapi ajándékot a nagymamájának, csak mert a játék, amit a dédunokájának vett, nem volt megfelelő a gyermek életkorának. Az anya a Reddit-en mesélte el a történetet, mellyel sok felhasználónál ütötte ki a biztosítékot.

Az édesanya elárulta, egyébként sem jön ki jól a nagymamájával, aki a gyermek születésnapjára egy homokozó asztalkával lepte meg a dédunokáját. Az anya azonban közölte vele, hogy az ajándék nem alkalmas egy kisgyerek számára, ráadásul éppen az effajta helyzetek elkerülése végett továbbította neki korábban a listát a saját javaslataival.

Csakhogy a nagyinak egyik opció sem tetszett a „megszabottak” közül, ezért választott egy olyan meglepetést a dédunokájának, melyet minden kisgyerek szeret.

Az anya azonban, mivel a vizes homokot a gyermek simán magára boríthatja, visszajuttatta az ajándékot a nagyinak. Most pedig attól tart, hogy megsértette az idős hölgy érzéseit…

„Mióta visszaküldtem, rendkívül bűntudatom van, mert nem akartam, hogy megbántsam az érzéseit, de úgy érzem, hogy bizonyos értelemben nem tisztelt engem, mint szülőt. Mondtam neki, hogy a kártyájára vissza fogom téríteni az ajándék ellenértékét is, de nem válaszolt. Most akkor én vagyok a fajankó itt?” – tette fel a kérdést az anyuka, és meg is kapta a választ.

Bár a hozzászólók véleménye megoszlott, aki kommenttel illette a nőt, az nem kertelt a véleményével. „Meg kellett volna köszönnöd az ajándékot, és ha nem tetszik, akkor adományozd el” – javasolta valaki.

„Rengeteg olyan ajándékot kaptam már, amit én magam is szívesen visszaadnék a családtagjaimnak, egyszerűen azért, mert nem tetszett a kinézete vagy a stílusa. Ennek van logikája, és ha a gyerekedről van szó, csak olyan játékokat akarsz, amelyek biztonságosak. Ez rendben van. Ha nem fogod használni, miért tartanád meg?! Hacsak nincs helyed tárolni, amíg a gyerek elég idős ahhoz, hogy biztonságosan játszhasson vele” – vélekedett egy másik, aki bár egyetértett az anyukával, neki nem lett volna bátorsága így megalázni egy nagyszülőt.

Egy harmadik viszont diplomatikusan ugyan, de kioktatta az édesanyát: „Talán nem vagy bunkó, de jobban is kezelhetted volna. Kommunikálni ingyen van, és megbeszélhetted volna vele, hogy miért nem alkalmas az ő játéka a gyermekednek ebben a korban, és megegyezhettél volna vele. Így nem éreznéd magad bűnösnek, és ő sem érezné magát rosszul”.

Te hogy éreznéd magad, ha az ajándékodat az arcodba tolnák, csak mert „nem tetszik” nekik?