A dió permetezés nélkül már nem terem. Egyre reménytelenebb felvenni a harcot a dióburok-fúróléggyel. De itt az új alternatíva, a pekándió, amelynek nincs kártevője. Hazai körülmények között is remekül megél, a gyümölcse talán még ízletesebb a dióénál.
A boltokban kapható tisztított pekándió viszont csillagászati áron kapható, 8000-10000 forint kilója.
Egy okkal több, hogy saját fát ültessünk.
Pár évtizede még úgy hittük, hogy a diófának semmi sem árthat. Mára az egyik legsérülékenyebb gyümölcsfánk lett. Óriási károkat okoz a nyugati dióburok-fúrólégy pusztítása a kiskertekben és a dióültetvényekben egyaránt, ami miatt vegyszeres védekezés nélkül szinte lehetetlenné vált egészséges diót termeszteni.
Viszont, ahogy egyre nagyobb a hazai diófa-pusztulás, úgy jön fel amerikai rokona, a pekándió, aminek a termése elképesztően finom, ráadásul a fáját sem károsítja a dióburok-fúrólégy!
Növényvédelme is egyszerű, kifejezett kártevője, kórokozója nincs is, legalább is nem jelent még meg.
A pekándió ültetése tényleg jó ötlet lehet a hagyományos dió helyett, mert nemcsak, hogy ellenállóbb e kártevővel szemben, de sokan még ízletesebbnek is találják.
Azonban fontos megjegyezni, hogy nem önporzó, így legalább két különböző fajtát kell ültetni a megfelelő megtermékenyülés érdekében. Előnyös tulajdonsága még, hogy jól alkalmazkodik a magyarországi klímához, és a tapasztalatok szerint jól tűri a téli fagyokat is. A gyors növekedéshez azonban sok vízre és tápanyagra van szüksége.
Mit kell tudni a pekándióról?
Az észak-amerikai indiánok kedvelt csemegéje volt évezredeken át. A faj őshazájában a Mexikói-öböltől Kanada déli részéig fordul elő, így érthető, hogy elég különböző adottságokhoz alkalmazkodott, illetve, sok eltérő változata alakult ki. A pekándió a mi diónk rokona. Azonosak a tulajdonságai, viselkedésmódja egyezik a mi diónkéval.
Lombhullató fa, melynek a kifejlett magassága 30 méter is lehet. Oszlopos növekedésű, de terebélyes. Virágai külön neműek, és megtalálhatóak egyazon fán. A két fajta virág eltérő időben nyílik, a megtermékenyült virágokból a termést fürtökben hozza. A fürt 3-11 darab termést tartalmazhat, ami 2-3 centiméter széles, és 4-6 centiméter hosszú.
A terméshéj körülbelül 3 milliméter vastag, érés közben felreped. A héj alatt csonthéjba foglalva találjuk a belét, melyet felhasználnak. Gondozása egyszerű, metszést nem igen igényel. Főleg hajtásválogatás, és ritkítást kell alkalmaznunk.
Beltartalmi anyagban gazdag, magas tápanyagtartalommal rendelkezik. Színe vörösesbarna. Íze kellemes, olajban gazdag – ezért is kedvelik egyre többen. A feldolgozóiparban leggyakrabban olajat készítenek belőle, de a cukrászat is előszeretettel használja. Kenyerek péksütemények, desszertek összetevői között találkozhatunk vele.
Magyarország klímája megfelelő számára, jól tűri a nagy fagyokat is.
Mikor ideális ültetni?
Az optimális időszak a pekándió ültetéséhez Magyarországon általában a tavaszi hónapok, amikor a talaj már elég meleg ahhoz, hogy a diófák gyökerei megfelelően növekedjenek és fejlődjenek. Fontos, hogy a fák elegendő időt kapjanak a megerősödésre a tél előtt, így a tavaszi ültetés előnyös lehet.
A magról kelt csemeték az 5.-8. évben, míg az oltványok a 3.-4. évtől kezdenek teremni. A magoncok termésének a méret és íze változó lehet, ezért kiszámíthatóbb gyümölcse lesz az oltványoknak. Hasonlóan a dióhoz, a pekán számára is szükséges porzópár, a megfelelő megtermékenyüléshez, ezért két különböző fajtát kell ültetni. (Szövetkezzünk a szomszéddal!) A beporzást a szél végzi el.
Héja vékony, könnyen törhető. Dióbele ropogós, édes, aranybarna.A pekándió hosszúkás, ovális alakú, a dióbél a vékony héjat jól kitölti, kellemes, édeskés ízű, különleges aromájú. Beltartalmi értéke, vitamin és ásványi-anyag tartalma is hasonló a hagyományos dióéhoz, és sokak szerint ízletesebb is annál.
