Egy férfi 82 évesen úgy halt meg, hogy soha életében nem látott nőt, de még filmet vagy autót sem, de ez az ő döntése volt.
Mihailo Tolotos görög ortodox szerzetes volt az Athosz-hegyről, ahol egész életét töltötte. 1856 körül született, édesanyja néhány órával a születése után meghalt. Apja ismeretlen volt, más rokonai pedig nem akartak gondoskodni róla, ezért az Athosz-hegy tetején lévő szerzetesek kolostorának lépcsőjén hagyták magára. A kolostor befogadta őt, és az új otthona lett – írja a Greek Reporter.
A kolostorban nevelkedett és tanult, és egyszer sem érezte szükségét, hogy átlépje annak kapuit, bár megtehette volna. Éppen ezért Mihailo Tolotos soha nem látott nőt, mert a kolostorba való belépésüket már 1060-ban megtiltotta egy ma is hatályos egyházi dokumentum.
Egész életét elszigetelten, a külvilágtól távol élte le. 1938-ban, 82 éves korában halt meg.
Mihailo különleges temetést kapott, mert az Athosz-hegyen élő többi szerzetes meg volt róla győződve, hogy ő az egyetlen férfi a világon, aki úgy halt meg, hogy nem tudta, hogyan néz ki egy nő.
Soha nem látott még autót, repülőgépet vagy akár filmet, de tudott a létezésükről.
Az Athosz-hegy egy hegy és félsziget Görögország északkeleti részén, Közép-Macedónia görögországi régiójában, ahol 20 kolostor, 12 remeteség és számos ortodox szerzetesi remeteség található, ahol ma több mint 2000 ortodox szerzetes él. Az Athosz-hegy az ortodox keresztény világ egyik legfontosabb központja.
A kolostorok a konstantinápolyi ökumenikus pátriárka közvetlen fennhatósága alá tartoznak.
Az első szerzetesek a 9. században érkeztek az Athosz-hegyre. Ma több mint kétezer szerzetes Görögországból és számos más országból, köztük Romániából, Moldovából, Grúziából, Bulgáriából, Szerbiából, Oroszországból és az Egyesült Államokból él aszketikus életet az Athosz-hegyen, elszigetelve a világ többi részétől.
A kolostorokban felbecsülhetetlen értékű, jól megőrzött műtárgyak, köztük ritka könyvek, ősi dokumentumok és hatalmas történelmi értékű műalkotások gyűjteményei találhatók. Az Athosz-hegy 1988 óta az UNESCO Világörökség része.
A látogatók számára a szerzetesek egyszerű élete archaikusnak tűnhet, de az ott élő férfiak azt mondják, hogy békés és boldog életet élnek.
