Diana hercegné 1997-es tragikus halála az egész világot megrázta. Diána 1997. augusztus 31-én veszítette életét egy közlekedési balesetben, Párizsban, az Alma rakpart közúti aluljárójában. Halálakor mindössze 36 éves volt.
Most egy új dokumentumfilm eddig ismeretlen részleteket tár fel arról a tragikus éjszakáról, köztük a „szívek hercegnőjének” utolsó szavait, amelyek hangsúlyozzák a pillanat intenzitását és a helyzet mélységes szomorúságát.
Diana hercegné az empátia és az emberség szimbóluma volt, akiért milliók rajongtak világszerte. Miután elvált Károlytól, a jótékonykodásnak és a humanitárius ügyeknek szentelte magát, de élete hirtelen és tragikus módon ért véget azon a végzetes párizsi éjszakán.
1997. augusztus 31-én a Mercedes, amelyben akkori párjával, Dodi al-Fajeddel és sofőrjével, Henri Paullal együtt utazott, nekiütközött egy oszlopnak a híd alatti aluljáróban, amikor megpróbáltak elmenekülni az őket agresszíven üldöző paparazzók elől, és mindhárom utas életét vesztette a balesetben.
Diana hercegné nem a becsapódáskor halt meg. A szemtanúk és Xavier Gourmelon francia mentős szerint Diana még életben volt, amikor a mentők a helyszínre érkeztek.
A beszámolók szerint ezek voltak az utolsó szavai: „Istenem, mi történt?” Ezután a hercegnének leállt a szíve, és a mentősöknek nem sikerült újraéleszteniük őt.
Nagy-Britannia jelenlegi uralkodójának egykori feleségét a Pitié Salpêtrière kórházba szállították, ahol hivatalosan augusztus 31-én hajnalban, 4 óra 53 perckor nyilvánították halottnak.
Diana hercegné halála világszerte sokkoló hír volt, és milliók gyászolták őt. Károly király egykori felesége hihetetlenül népszerű volt, többek között azért a nyíltságért, amellyel a mentális egészségével kapcsolatos problémáiról és étkezési zavaráról beszélt, és az átlagemberek mindig is úgy érezték, hogy azonosulni tudnak vele, annak ellenére, hogy a királyi család tagja volt.
Halála után is ikonikus figura maradt, két fia, Vilmos és Harry pedig továbbvitték az örökségét, mindketten a maguk egyedi módján. Vilmos jótékonysági törekvésekben és a rászorulók támogatásában követte édesanyja példáját, Harry pedig azzal, hogy szintén nyíltan beszélt a mentális egészségével való küzdelmeiről.