Egy szerettünk elvesztésére szinte lehetetlen felkészülni. Amikor bekövetkezik a tragédia, sokan azt sem tudják, kihez forduljanak, kit kell értesíteniük, és mihez kezdjenek a következő órákban. Pedig nem mindegy, hogy valaki otthon vagy kórházban hunyt el. Ráadásul egy régi vallási hagyomány szerint a halál utáni harmadik napnak különleges jelentősége van.
Amikor meghal egy családtag, az első pillanatokat rendszerint a döbbenet és a fájdalom tölti ki. A hozzátartozóknak azonban a gyász mellett olyan ügyeket is intézniük kell, amelyekkel korábban talán soha nem találkoztak.
Magyarországon is más a teendő, ha valaki az otthonában hunyt el, mint amikor a haláleset kórházban történik. Érdemes tisztában lenni a legfontosabb lépésekkel, mert ezzel sok bizonytalanság és kellemetlenség elkerülhető.
Ha valaki otthon hal meg, ezt kell először megtenni
Otthoni halálesetnél mindenekelőtt azt kell tisztázni, hogy valóban bekövetkezett-e a halál.
Ha az illető eszméletlen, nem reagál, vagy nem lélegzik normálisan, azonnal hívni kell a 112-es segélyhívót, és követni a mentésirányító utasításait.
Ha egy idős vagy súlyos beteg családtag halála várható volt, és egyértelműen bekövetkezett, akkor is szükség van hivatalos orvosi halottvizsgálatra.
Munkaidőben általában a háziorvoshoz, azon kívül az illetékes ügyeleti ellátáshoz lehet fordulni. Ha a hozzátartozók nem tudják, kit kell értesíteniük, a 112-es számon kérhetnek segítséget.
A kiérkező orvos megvizsgálja az elhunytat, megállapítja a halál tényét, és gondoskodik a szükséges halottvizsgálati dokumentációról.
Van valami, amit a hozzátartozóknak nem szabad elhamarkodniuk
Bármennyire is természetes, hogy a család szeretné rendbe tenni az elhunyt környezetét, a halottvizsgálat előtt nem tanácsos szükségtelenül mozgatni a testet vagy megváltoztatni a helyszínt.
Ez különösen akkor fontos, ha a halál váratlanul következett be, vagy a körülmények nem egyértelműek.
Ilyenkor ugyanis az orvosnak, szükség esetén pedig a hatóságoknak is tisztázniuk kell, mi történt. Bizonyos esetekben boncolásra is sor kerülhet.
A halottvizsgálatot követően lehet egyeztetni a temetkezési szolgáltatóval az elhunyt elszállításáról és a további teendőkről.
Mi történik, ha valaki a kórházban hunyt el?
Kórházi halálesetnél a családnak általában kevesebb azonnali intéznivalója.
Az egészségügyi intézmény gondoskodik a halál megállapításáról, a halottvizsgálatról és a szükséges egészségügyi dokumentumokról. A hozzátartozókat az intézmény értesíti a történtekről.
A család ezután tájékoztatást kérhet arról, szükség van-e boncolásra, mikor adható ki az elhunyt, és hogyan intézhető a temetés.
Fontos tudni, hogy Magyarországon a hozzátartozók maguk választhatják ki a temetkezési szolgáltatót. Nem kötelesek automatikusan azt a céget megbízni, amelyet esetleg a kórházban ajánlanak nekik.
Mennyi időn belül kell intézkedni a temetésről?
A halottvizsgálat után következhet a temetés megszervezése. A temetkezési vállalkozás segíthet a szállítás, a koporsó vagy urna kiválasztása, a búcsúztatás és a szükséges ügyintézés során.
Magyarországon a temetés és a hamvasztás határidejét jogszabályok határozzák meg. Ezek függnek többek között a temetés módjától, a holttest tárolásának körülményeitől és az esetleges hatósági eljárásoktól.
Ezért nem igaz, hogy minden elhunytat feltétlenül a halálát követő harmadik vagy negyedik napon el kell temetni.
A búcsúztatás időpontját a család a temetkezési szolgáltatóval egyeztetve határozhatja meg, a vonatkozó előírások betartásával.
De miért beszélnek annyit a halál utáni harmadik napról?
Régi vallási hagyomány szerint a halál utáni harmadik nap különleges jelentőséggel bír.
Ez elsősorban az ortodox keresztény egyházak szokásaiban jelenik meg, ahol a harmadik, a kilencedik és a negyvenedik napon is megemlékeznek az elhunytról.
A harmadik nap jelentősége Jézus Krisztus feltámadásához kapcsolódik, amely a keresztény hit szerint a kereszthalált követő harmadik napon történt.
Az ortodox hagyományban ezért ez a nap a feltámadásba vetett remény, az imádság és az elhunytra való emlékezés fontos alkalma.
Egyes közösségekben régebben arra törekedtek, hogy a temetés is a harmadik napon történjen, ez azonban nem minden körülmények között kötelező vallási előírás.
Így számolják a harmadik napot
Érdekesség, hogy bizonyos ortodox hagyományokban már a halál napját is az első napnak tekintik.
Ha tehát valaki hétfőn hunyt el, akkor a harmadik nap szerda lesz.
A pontos szokások egyházanként és közösségenként eltérhetnek. Magyarországon az ortodox vallású családok a helyi pappal egyeztethetnek a megemlékezés rendjéről.
Miért fontos a kilencedik és a negyvenedik nap?
Az ortodox hagyomány szerint nem ér véget a megemlékezés a temetéssel.
A kilencedik és a negyvenedik napon is szokás imádkozni az elhunytért, gyertyát gyújtani, illetve családi vagy templomi megemlékezést tartani.
A negyvenedik nap különösen fontos helyet foglal el több ortodox közösség vallási életében.
A hagyományhoz különféle, a lélek halál utáni útjáról szóló vallási elképzelések is kapcsolódnak. Ezeket azonban hitbéli tanításként és hagyományként kell értelmezni, nem tudományosan bizonyított tényként.
A családok ilyenkor gyakran közösen emlékeznek, imádkoznak, és felidézik az elhunyttal töltött szép pillanatokat.
Régen még a test előkészítésének is különleges szertartása volt
Az ortodox vallási hagyományban az elhunyt testével való bánásmódnak is fontos szerepe van.
Régebben egyes közösségekben a családtagok vagy a közösség tagjai imádság közben mosták meg és öltöztették fel a halottat.
Mindez a tisztelet és a méltó búcsú kifejezése volt.
Napjainkban a test előkészítését többnyire az egészségügyi intézmények vagy a temetkezési szolgáltatók végzik.
Ha a család szeretne valamilyen vallási szokást megtartani, azt érdemes előre megbeszélni a temetkezési vállalkozással és az illetékes lelkipásztorral.
A legfontosabb, amit minden családnak tudnia kell
Akár otthon, akár kórházban következik be a haláleset, az első és legfontosabb feladat a szükséges orvosi és hivatalos teendők elintézése.
Ezt követően a család saját meggyőződése, vallása és az elhunyt kívánságai szerint szervezheti meg a búcsúztatást.
A harmadik, kilencedik és negyvenedik naphoz kötődő szokások sokak számára lelki kapaszkodót jelenthetnek, de nem helyettesítik a hivatalos ügyintézést, és nem jelentenek általános kötelezettséget.
A legfontosabb, hogy az elhunyttól méltósággal búcsúzhassanak el szerettei, és a gyászolók megkapják azt a támogatást, amelyre ebben a nehéz időszakban szükségük van.
