Menü Bezárás

Madáretetőben, erdőben és széfekben is pénzt találtak a nyomozók – továbbra sem tudni, kié a lefoglalt 6,5 milliárd forint!

A lefoglalt 6,5 milliárd forintnyi készpénz ügyében újabb részletek kerültek elő. A nyomozók erdőkben, mezőgazdasági épületekben, széfekben, a beszámoló szerint még egy madáretetőben is pénzt találtak. Unger Anna, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal vezetője a Házon Kívül című műsornak adott interjúban beszélt a kutatásokról és a folyamatban lévő eljárásokról. A legfontosabb kérdés azonban továbbra is nyitott: kihez tartozik valójában a lefoglalt vagyon?

A november 12-én és 13-án végrehajtott összehangolt akció során a hatóságok Budapesten, valamint Pest, Békés és Nógrád megyében több helyszínt is átkutattak. A kutatások a Seszták Miklós korábbi nemzeti fejlesztési miniszter ellen folyamatban lévő büntetőeljáráshoz kapcsolódtak.

A hatóságok jelentős mennyiségű készpénzt foglaltak le, ám annak eredetét, tulajdonviszonyait és az esetleges büntetőjogi felelősséget a további nyomozás során kell tisztázni.

Madáretetőben, erdőben és széfekben is készpénzt találtak

A nyomozók nem egyetlen ingatlanban bukkantak rá a milliárdos összegre. A hivatalos tájékoztatás szerint a pénz különböző rejtekhelyekről került elő.

Erdőkben a föld alá ásva, mezőgazdasági és raktárépületekben, lakóingatlanban, valamint egy eldugott helyen található nagy értékű széfben is készpénzt találtak.

A Házon Kívül interjújának ismertetése szerint a rejtekhelyek között egy madáretető is szerepelt. Ennek pontos helyszínéről és az ott talált pénz mennyiségéről nem áll rendelkezésre részletes, nyilvánosan ellenőrizhető adat.

A több helyszínen végrehajtott kutatásokhoz különböző hatóságok munkatársainak összehangolt tevékenységére volt szükség.

Pontosan mennyi pénzt foglaltak le a nyomozók?

A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal közlése szerint a kétnapos akció során három különböző pénznemben találtak jelentős összegeket.

  • 5 071 632 000 forintot,
  • 2 658 350 eurót,
  • 1 257 100 amerikai dollárt.

A különböző pénznemek együttes értéke megközelítőleg 6,5 milliárd forintot tesz ki.

A készpénz pontos eredete és tulajdonosa azonban egyelőre nem bizonyított. A lefoglalás ténye önmagában nem jelenti azt, hogy a teljes összeg bűncselekményből származik, vagy hogy egy meghatározott személy tulajdonában állt.

Unger Anna elmondta, miért nem beszélhetnek minden részletről

Unger Anna a Házon Kívülnek adott interjúban a készpénz megtalálásának és elszállításának körülményeiről, valamint a folyamatban lévő nyomozás korlátairól is beszélt.

A nyomozati érdekek miatt nem minden információ hozható nyilvánosságra az eljárás jelenlegi szakaszában.

A hatóságoknak többek között azt kell tisztázniuk, hogy ki rendelkezett a pénz felett, honnan származott, és kapcsolatba hozható-e a vizsgált bűncselekményekkel.

Ez azért is lényeges, mert a készpénzt nem egyetlen helyszínen találták meg, a büntetőeljárásnak pedig több érintettje is van.

Nem bizonyított, hogy a 6,5 milliárd forint Seszták Miklósé

A milliárdos lefoglalás a Seszták Miklós ellen folyamatban lévő büntetőeljárás keretében történt, de a pénz tulajdonjogát külön kell bizonyítani.

A korábbi miniszter ügyvédje, Papp Gábor is felhívta a figyelmet arra, hogy a hatósági közlemény nem állította: a megtalált készpénz teljes összege a védencéhez tartozna.

A védő szerint a büntetőügynek Seszták Miklóson kívül más gyanúsítottjai is vannak, ezért a lefoglalásból nem lehet automatikusan következtetni a pénz tulajdonosára.

A büntetőeljárásban továbbra is érvényes az ártatlanság vélelme.

Mi történik a lefoglalt milliárdokkal?

A készpénzt november 13-án a Magyar Államkincstárba szállították és befizették.

A hivatal később tisztázta, hogy az összeget a jogszabályoknak megfelelően hatósági letéti számlán helyezték el.

Ez azt jelenti, hogy a lefoglalt pénz nem vált automatikusan az állam szabadon elkölthető bevételévé.

A pénz további sorsáról az eljárás eredménye és a vonatkozó jogi döntések alapján lehet határozni.

Ha a hatóságok bizonyítják, hogy a vagyon bűncselekményhez kapcsolódik, annak elkobzásáról is dönthetnek. Ellenkező esetben a jogosult tulajdonos részére történő visszaadás kérdése is felmerülhet.

Orbán Áron ügye és további korrupciós nyomozások is szóba kerültek

A Házon Kívülnek adott interjú nem kizárólag a milliárdos készpénzlefoglalással foglalkozott.

Unger Annát Orbán Áron ügyéről, valamint a további korrupciós nyomozások állásáról is kérdezték.

Az interjú témái között szerepelt, hogy várhatók-e újabb letartóztatások, illetve milyen körülmények befolyásolják a nagyobb gazdasági büntetőeljárások előrehaladását.

Az újabb kényszerintézkedésekről azonban csak konkrét hatósági vagy bírósági döntés alapján lehet tényként beszámolni.

Akár 6–8 évig is eltarthatnak a nagy gazdasági büntetőeljárások

A beszélgetésben a gazdasági bűnügyek elhúzódásának kérdése is előkerült.

Az összetett ügyekben a nyomozóknak gyakran nagy mennyiségű pénzügyi dokumentumot, banki adatot és egyéb bizonyítékot kell feldolgozniuk.

A vagyon eredetének feltárása, a pénzmozgások rekonstruálása, a szakértői vizsgálatok és a több szereplőt érintő bizonyítás egyaránt hosszabb időt vehet igénybe.

Az ilyen büntetőeljárások akár 6–8 évig is tarthatnak, különösen akkor, ha a nyomozást hosszadalmas bírósági eljárás követi.

Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a mostani ügy szükségszerűen ennyi ideig húzódik majd.

A 6,5 milliárd forint tulajdonosa továbbra is kérdés

A novemberi kutatások egyik legfontosabb eredménye, hogy a hatóságok rendkívül jelentős készpénzvagyont találtak meg és helyeztek letétbe.

A nyomozás azonban ezzel nem zárult le. A pénz eredetének és tulajdonviszonyainak bizonyítása továbbra is a büntetőeljárás lényeges feladata.

A következő időszak egyik legfontosabb kérdése az lesz, hogy a nyomozók milyen bizonyítékokkal tudják összekapcsolni a különböző helyszíneken lefoglalt milliárdokat az eljárás érintettjeivel.

Videó

Tájékoztatás: A cikkhez tartozó kiemelt kép illusztráció, amely mesterséges intelligencia segítségével készült vagy szerkesztett. Forrás