Meglepő eredményre jutottak német tudósok, miután 120 kínai gyártású akkumulátort vizsgáltak meg. Az új technológia még a kemény téli hidegben is figyelemre méltó teljesítményt nyújtott, a cellák szétszerelésekor azonban egy olyan szokatlan részletre is felfigyeltek, amely további kérdéseket vet fel. A felfedezés akár az elektromos autók jövőjét is befolyásolhatja.
Az elektromos autók egyik legnagyobb kihívását továbbra is az akkumulátorok jelentik. A gyártók folyamatosan keresik azokat a megoldásokat, amelyekkel olcsóbbá, tartósabbá és a hideggel szemben ellenállóbbá tehetik a járműveket.
Most német kutatók egy kínai fejlesztést vettek alaposan szemügyre, és az eredmények több szempontból is figyelemre méltónak bizonyultak.
Az Aacheni Műszaki Egyetem szakemberei összesen 120, a kínai HiNa Battery által gyártott nátrium-ion akkumulátorcellát teszteltek. Nemcsak a teljesítményüket és a különböző hőmérsékleteken mutatott viselkedésüket ellenőrizték, hanem a belső szerkezetüket is részletesen megvizsgálták.
Mínusz 20 fokban is meglepően jól teljesítettek
A kutatás egyik legérdekesebb eredménye a cellák hidegtűrő képessége volt.
Az elektromos autóknál komoly problémát jelenthet a téli időjárás, hiszen alacsony hőmérsékleten csökkenhet az akkumulátor teljesítménye, rövidülhet a hatótáv, és a töltés is nehezebbé válhat.
A kínai nátrium-ion cellák azonban a vizsgálatok során mínusz 20 Celsius-fokon is megőrizték a referencia-kisütési energia több mint 80 százalékát.
Ez különösen figyelemre méltó eredmény, hiszen a nagy hideg az elektromos járművek akkumulátorainak egyik legnagyobb ellensége.
A kutatók ugyanakkor arra is rámutattak, hogy a hidegben történő töltés már jóval nagyobb kihívást jelent. Mínusz 20 fokon a töltési vizsgálat során a felhasználható energia a referenciaérték 56 százalékára csökkent.
Vagyis a technológia ígéretes, de egyelőre korántsem tökéletes. A laboratóriumi eredmények ráadásul nem jelentik automatikusan azt, hogy egy ilyen akkumulátorral felszerelt autó télen is megőrizné a megszokott hatótávjának 80 százalékát.
Szétszedték az akkumulátorokat, és valami szokatlant találtak
A német szakemberek a teljesítménytesztek után az akkumulátorcellák belsejét is megvizsgálták. Röntgenfelvételek és különböző anyagelemzési módszerek segítségével próbálták feltérképezni, hogyan épülnek fel a kínai gyártó termékei.
Ekkor figyeltek fel egy különös részletre.
A cellák pozitív elektródájában, vagyis a katódban a réz szokatlan eloszlását észlelték.
A felfedezés azért érdekes, mert az anyag elhelyezkedése összefügghet a gyártási technológiával, és kérdéseket vethet fel az akkumulátorok hosszú távú működésével kapcsolatban.
A kutatók azonban hangsúlyozták, hogy a szokatlan rézeloszlás önmagában nem bizonyít gyártási hibát, és egyelőre azt sem lehet kijelenteni, hogy emiatt rövidebb lenne az akkumulátorok élettartama.
Ehhez további vizsgálatokra lesz szükség.
A szakemberek egy másik fontos eredményt is rögzítettek: a 120 vizsgált cella rendkívül hasonló tulajdonságokat mutatott. A belső ellenállásuk eltérése mindössze 5,3 százalék volt, ami a gyártás egyenletessége szempontjából kedvező jel.
A Teslánál is ismert technológiát alkalmaznak
A kínai akkumulátorok felépítésében egy olyan műszaki megoldást is azonosítottak, amelynek alapelvei a Tesla modern akkumulátoraiból is ismerősek.
Az úgynevezett fülek nélküli, vagyis „tabless” kialakítás az elektromos ellenállás csökkentését és az áram egyenletesebb eloszlását segítheti.
A HiNa celláiban emellett kettős alumínium áramgyűjtő-megoldást is alkalmaznak.
Mindez azt mutatja, hogy a kínai fejlesztők korszerű mérnöki megoldásokkal próbálják javítani a nátrium-ion technológia teljesítményét.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy az új akkumulátor minden szempontból felvenné a versenyt a Tesla által használt lítium-ion rendszerekkel.
Olcsóbb elektromos autók jöhetnek?
A nátrium-ion akkumulátorok egyik legnagyobb előnye, hogy a lítium helyett jóval könnyebben hozzáférhető alapanyagra épülnek.
A nátrium nagy mennyiségben megtalálható a természetben, ezért alkalmazása hosszabb távon csökkentheti az akkumulátorgyártás nyersanyagköltségeit és bizonyos drága alapanyagoktól való függőségét.
Az új technológiának ugyanakkor van egy komoly hátránya: a jelenlegi nátrium-ion akkumulátorok energiasűrűsége általában elmarad a fejlettebb lítium-ion változatokétól.
Ez azt jelenti, hogy ugyanannyi energia tárolásához nagyobb vagy nehezebb akkumulátorra lehet szükség.
Éppen ezért a szakemberek szerint a nátrium-ion technológia elsősorban az olcsóbb városi elektromos autókban, kisebb hatótávolságú járművekben és energiatároló rendszerekben terjedhet el.
A német kutatók vizsgálata mindenesetre azt mutatja, hogy a kínai fejlesztés már most több figyelemre méltó tulajdonsággal rendelkezik.
A legfontosabb kérdés azonban továbbra is nyitott: vajon hogyan teljesítenek ezek az akkumulátorok több ezer töltési ciklus után, és valóban sikerül-e olyan áron gyártani őket, hogy komoly versenytársai legyenek a jelenleg használt megoldásoknak?
Ha ezekre a kérdésekre kedvező válaszok születnek, a nátrium-ion akkumulátorok a következő években fontos szerepet kaphatnak a megfizethető elektromos autók elterjedésében.