Nem számít, jól érzed-e magadat egyedül, élvezed-e a magaddal töltött időt, vagy el tudod-e fogadni a szingliség gondolatát. Egy szakítás akkor is pokolian tud fájni, ha erős és független nő vagy.
Ne feledd, a fájdalmat nem kell szégyellned. A szíved nem tesz gyengévé. Valójában az, amin épp keresztülmész, erőt igényel. Hiszen az érzelmek kezelése nem könnyű. Hiába tudod, hogy egyedül is képes vagy bármire, hogy egyedül is túlélő vagy, akkor is nehéz megbirkózni egy szakítással.
A könnyek nem azt jelentik, hogy képtelen leszel élni nélküle. Nem azt jelentik, hogy feladtad a boldogság gondolatát. Azt sem, hogy sosem fogsz túllendülni ezen az időszakon. Egyszerűen azt jelentik, hogy elvesztettél valakit, aki egykor nagyon sokat jelentett neked.
Nem szabad hülyén érezned magadat a sírás, a törődés vagy a csalódás miatt. Engedd meg az érzelmeidet! Ne fojtsd el őket! Még akkor is érdemes kisírnod magadból a fájdalmat, ha tudod, hogy úgyis rendben leszel. Akkor is, ha elfogadod a történteket, és tudod, hogy képes leszel újra szeretni.
Ne gondold azt, hogy rendben van, ha most egy ideig inkább egyedül maradsz. Persze légy körültekintő, és ne ugorj fejest hirtelen a randizásba, de semmiképp se szorítsd magadat korlátok közé.
Ha nagy reményeket fűztél ehhez a kapcsolathoz, természetes, hogy gyászolod a végét. Gondoskodj magadról, maradj kapcsolatban az érzéseiddel, és hidd el, hamarosan túllendülsz a nehezén.
Most nem kell a bátor arcodat mutatnod. Nem kell hazudnod arról, hogyan érzed magadat. Ha ideges vagy, beismerheted. Ha csalódott vagy, azt is. Megengedheted magadnak, hogy hiányozzon, hiszen egykor a világot jelentette neked.
A szakítás akkor is fájdalmas, ha erős és független nő vagy. Ne tettesd azt, hogy minden rendben van, ha nincs így. Engedd meg magadnak a gyengeséget, így léphetsz túl a leghamarabb a fájdalmon.
