A középiskoláért nem mindenki rajong, sőt van aki kifejezetten negatív élménnyel gondol vissza rá. A stressz, a beilleszkedési problémák, a nagy nyomás éppen elég ahhoz, hogy úgy érezhessük, hogy az iskola az a hely, ahová nem szívesen megyünk.
Sok esetben az egyetlen cél az érettségi megszerzése, és egyáltalán nem is érdekli a diákot, hogy tulajdonképpen rengeteg hasznos tudás és információ sajátítható el az iskolában.
Az évzáró ünnepségen résztvevő diákok egy részének fogalma sem volt arról, hogy az egyik kortársuk mekkora küzdelem árán tudott csak eljutni az záróvizsgáig. Minderre akkor derült fény, amikor a végzős fiú a búcsúbeszédében részletesen kitért arra, hogy mekkora köszönet és hála van a szívében, hogy ő is részese lehetett ennek az “útnak”.
A záróvizsgán jelessel teljesítő diák 3,9-4,0 pontszámot ért el, ami az összes feladat legalább 95 százalékát jelenti. Ez a legtöbb diák számára nem jelent olyan nagy dolgot, de Griffin Furlong mindezt úgy csinálta végig, hogy közben hajléktalan volt. A szorgalmas diák 12 évet élt különböző menedékhelyeken, ingyen szállókon, és közben megpróbálta a maximálisat teljesíteni az iskolában.
Griffinnek eddig nem túl sok szerencséje volt az életben, egy eléggé instabil családban nőtt fel, az anyja rákban halt meg, az apja pedig súlyos anyagi problémákkal küzdött. Több mint egy évtizede a bátyjával és az apjával együtt hajléktalanok voltak. Úgy járta ki a középiskolát, hogy nem volt saját szobája, de stabil otthona sem. Nem volt ahol aludjon, fürödjön, de a tanuláshoz sem volt egy csendes helye. Mindezek ellenére az osztály legjobbjai között végezte el az iskolát. Az egyik tanára azt mondta, hogy ő volt az az egyetlen diák, aki soha nem mulasztott el egy feladatot sem megoldani.
A záróünnepségen 500 hallgató előtt, akiknek többségének fogalma sem volt Griffin küzdelmeiről, elmondta, hogy „a lemondás nem egy választható lehetőség”.
“Még azt sem tudom megszámolni, hány álmatlan éjszakát töltöttem egyedül hideg műanyag matracon. Sírtam, és közben legbelül abban reménykedtem, hogy az életem hamar elmúlik, hogy ne kelljen elviselnem egy látszólag gonosz világ nehézségeit” – mondta.
“Soha nem adtam fel, bármennyire is szerettem volna. Mindenkinek azt tudom üzenni, hogy ne éljen célok nélkül. Tudd, hogy van, amire igazán büszke lehetsz. Soha ne keress mentségeket, egyszerűen csak élj a célodnak, főleg, ha van melletted egy szerető és támogató család.”
Griffin Furlong azt tervezi, hogy a továbbiakban mérnöki diplomát szerez Floridában.
“Csak azt akarom megmutatni, hogy bárki meg tudja csinálni, nem számít, mit élt át eddig. Soha többé nem akarom ezt az életet élni. Mindent megteszek azért, hogy tovább léphessek, mert nem akarok így élni” – mondta az ABC News-nak.
Barátnőjével közösen egy ösztöndíj alapot szeretnének beindítani a hasonló körülmények között élő diákok megsegítésére.
“Soha ne add fel! Soha ne engedd, hogy bárki is megmondja neked, hogy nem vagy képes valamire, mert én egész életemben ezt hallottam. Az emberek azt mondták, hogy nem vagyok elég okos a tanuláshoz, és most itt vagyok kiváló teljesítménnyel”. Forrás
