“A férj hazaér a munkából és a három gyermekét pizsamában találja a kertben, a sárban hemperegve játszanak, körülöttük üres kekszes dobozok, chipszes zacsik, üdítős dobozok mindenhol szanaszét.
A feleség autójának az ajtaja tárva nyitva, csakúgy mint a kert bejárata, a kutyának nyoma sincs.
Amikor belép a házba még nagyobb rendetlenség fogadja.
Egy csillár leszakadva törötten hever a földön, a szőnyeg a falhoz gyűrve.
A nappaliban a tv teljes hangerővel üvölt és mindenhol szanaszéjjel ruhadarabok és játékok hevernek.
A konyhában a mosogató dugig edényekkel, az asztalon és a tűzhelyen ételmaradékok, a hűtő ajtaja tárva nyitva, a kutyakaja szétszórva a földön, egy törött pohár az asztal alatt, kis kupac homok az ajtó mögött…
Egyből rohan fel a lépcsőn (átgázolva a további játékokon, ruhadarabokon és egyéb akadályokon), aggódva keresi a feleségét, attól tartva, hogy valami baja esett.
A hálószoba felé vezető úton észreveszi, hogy a fürdőszoba ajtaja alatt ömlik ki a víz a folyósóra, bent csuromvíz minden, a WC papír legöngyölítve, borotvahab és fogkrém a tükörre kenve…
Most már rohan a hálószobába felkészülve a legrosszabbra.
És a feleségét ott találja az ágyban…kényelmesen összekucorodva, egy könyvvel a kezében, aki észrevéve, hogy megjött, felnéz és mosolyogva megkérdi tőle:
– Szia drágám, hogy telt a napod?
A férj dühösen nézi:
– De mi a fene történt ma itt?
A feleség ártatlanul:
– Tudod mindennap, amikor hazajössz a munkából, meg szoktad kérdezni hogy mit csináltam egész nap?
Férj még dühösebben:
– Persze,… ÉS??!!
Ekkor a feleség édesen rámosolyog:
– HÁT MA NEM CSINÁLTAM SEMMIT!!!!”
