Amikor a szerelemről van szó, a legtöbb ember fél kimondani, mit is érez, fél felvállalni a sebezhetőségét, vagy egyszerűen csak nem tud őszintén megnyílni a partnerének. Tény, hogy az érzelmeink felvállalásával kitesszük magunkat a csalódás veszélyének, ám azzal sem óvjuk meg magunkat, ha strucc módjára elrejtőzünk előlük. Az alábbi történet főszereplője, Anna is egy kusza szerelmi hálóba keveredett, és 17 év távlatában tudta meg a választ a gyötrő kérdéseire.
„A férjem, Richard volt életem szerelme. Szerető, gyengéd, megbízható és felelősségteljes volt. Ő volt minden, amire valaha is vágytam. Két évig voltunk együtt, majd úgy döntöttünk, hogy összeházasodunk. 26 éves voltam, és akkor úgy éreztem, mintha egy tündérmesében élnék. Terveket szövögettünk a jövőre nézve, arról álmodoztunk, hogy gyerekeink lesznek, és saját házba költözünk. A varázslat azonban rögtön az esküvő után szertefoszlott, amikor a már férjem hirtelen nyomtalanul eltűnt” – kezdett bele a történetbe a nő.
A férfi szülei már nem éltek, egyke volt, így senkit nem tudott megkérdezni, mi lett a férjével. Az eltűnése mindenkit sokkolt, aki csak ismerte, és valamennyien aggódtak érte. A rendőrséget is értesítették, de a férfi mintha lement volna a térképről, a hatóságok sem találtak rá.
„Az évek rendkívül lassan teltek, és minden nap vártam, hogy visszatérjen. Nem értettem, hogy mi történt velünk, és miért tört össze így a szép álom. Reméltem, hogy eljön az idő, amikor bekopogtat az ajtómon és hazajön” – emlékezett vissza a feleség.
Mivel fiatal volt és szép, mindenki arra bíztatta Annát, kezdjen új életet, engedje el Richardot, de ő képtelen volt erre. Ő volt az egyetlen férfi, akit valaha is szeretett, és senki más nem érdekelte.
„Mindig mellettem volt Jake, egy kedves barátom, aki támogatott, bármilyen állapotban is voltam. Tudtam, hogy törődik velem, és valami többet akar, de még egy esélyt sem tudtam adni neki. Minden alkalommal, amikor azt hittem, hogy a következő szintre léphetünk, valami visszatartott. Folyton a házasságomra emlékeztettem magam, a férfira, akinek örök szerelmet esküdtem. Még azt sem tudtam, hogy önszántából ment-e el, vagy történt vele valami. Olyan bűntudatom lett volna, ha másnak adom a szívem…” – folytatta a nő, aki a várakozást azzal töltötte ki, hogy a karrierjét építette. Mérnöki pályára lépett és rengeteget utazott.
Egyik üzleti útja során egy idegen országban, a vasárnapot kedvére töltötte. Másnap repült volna haza. Úgy döntött, a szabadnapján templomba megy. Amikor vége lett az istentiszteletnek, és elindult a kijárat felé, egy ismerős hangra lett figyelmes.
„Megfordultam, és megláttam egy magas férfit, aki pontosan úgy nézett ki, mint Richie… egy másodperc alatt felismertem. Ő volt az! Aztán meghallottam a nevetését, és a tekintetünk találkozott. A szemei nagyra nőttek, megdöbbent, mintha szellemet látott volna. Az idő megállt számunkra, egyikünk sem tudta, mit mondjon vagy tegyen, és elakadt a lélegzetem. A köztünk lévő csendet egy női hang szakította meg: ’drágám, jól vagy? Mehetünk?’” – mesélte a meglepő jelenetet Anna.
Richard kimentette magát, hogy épp még szóba áll valakivel, így az ismeretlen nő az autóban várt rá. Amikor távozott, a férfi odament hozzá, és megkérte, találkozzanak egy kávézóban, ott majd magyarázatot ad mindenre. Mindketten megjelentek, percre pontosan.
„Tudom, hogy válaszokat akarsz. Természetesen tartozom neked ennyivel” – közölte Richard. A mondandójából kiderült, a nő 17 éven át hazugságban élt.
„Volt előttem egy barátnője a középiskolában, akiről kiderült, hogy élete szerelme. Ő maga volt a nő a templomban. Nagyon fiatalon hét évig voltak együtt, aztán szakítottak, mielőtt megismert volna engem. Úgy tűnik, pont az esküvőnk napján találkoztak újra, amikor a nő újra megjelent az életében. Ekkor jött rá, hogy a szíve még mindig a nő mellett van, és nem érez elég erősen irántam” – mesélte a feleség, aki már abban sem volt biztos, hogy valójában ki is ő Richard számára.
Bevallotta a férfinak, ő mindvégig várt rá, és sosem kezdett új életet, mert hitt a szerelmükben. Erre pedig érkezett egy „sajnálom, Anna”, amitől a nő dühbe gurult.
„Éreztem, hogy fuldoklom a fájdalomtól, ezért felálltam az asztaltól, kisétáltam a kávézóból, ő pedig utánam jött. Hagytam, hogy utánam kiabáljon, nem néztem hátra. Elmentem, ahogy ő is elment 17 évvel ezelőtt, csak úgy…” – folytatta. Akkor tudatosult benne a lecke, amit valószínűleg meg kellett tanulnia: „Soha többé nem fogok egy férfinak vagy bárki másnak élni, csak magamnak”.
Közel két évtizeddel később, de Anna le tudta zárni a múltat. Már tudta, hogy a szerelem, amiben ringatta magát, nem volt kölcsönös. Megbocsájtott Richardnak, de biztos volt benne, hogy amit vele tett, azt sosem fogja elfelejteni. Aztán felhívta Jake-et, és igent mondott a randevúra.
