Egy hargitai fiatalember szalmabálákból épített magának házat a szüleitől örökölt földjén. A másfél év alatt elkészült 170 négyzetméteres épületnek szilárd betonalapzata és 140 centiméter vastag falai vannak. A házban található bútorokat is a tulajdonos készítette különböző helyeken talált régi fából.
Koszta Ignacz eredetileg rönkház építését tervezte. Olyan otthont szeretett volna, amely egészséges környezetet biztosít a családja számára, és energiatakarékos. De ahogy tovább kutatott a témában, arra a következtetésre jutott, hogy egy szalmabálákból készült ház jobb megoldás lenne.
Két éven át mindent elolvasott, ami a kezébe került. Beiratkozott egy tanfolyamra is, hogy megtanulja az építési technikát, majd maga kezdte el felvázolni a ház tervét, részletesen átgondolva minden szobát, minden ablakot és azt, hogy a belső terek hogyan kommunikálnak egymással. Ezután felvette a kapcsolatot egy építésszel, aki segített neki az engedélyek megszerzésében, és 2016-ban munkához látott. 2017 végére ő és családja berendezkedett az új otthonukban.
A ház a rokonok támogatásával épült
A ház a Hargita megyei Brădești községben található. Területe 170 négyzetméter, és egy konyhás nappaliból, három hálószobából, két fürdőszobából, kamrából, öltözőből és egy külön helyiségből áll, ahol a ruhákat lehet mosni és szárítani. A lakás egyszintes, dupla garázzsal és szilárd betonalappal, jól szigetelt. A falak favázasak és szalmabálákkal vannak kitöltve, egy méter és 40 centiméter vastagságban.
„Általában az emberek eléggé vonakodnak, ha nem a szokásos utat választjuk. Különösen, ha szalmabálaépítésről van szó, gyakran felmerül néhány előítélet: az az elképzelés, hogy elözönlik a rágcsálók, és hogy nagy a tűzveszély” – mondja Koszta. „Az én szemszögemből nézve ezek alaptalan aggodalmak. Hét éve élünk itt, és nem találkoztunk semmilyen problémával”.
A belső tér kialakítása csapatmunka volt
A ház belsejében a szobák nagyvonalúak, természetesen jól megvilágítottak és könnyen kommunikálhatóak. Koszta és felesége, Sara leginkább a táj szépségét szerették volna kihasználni. Ezt a nagyméretű, üvegezett lakótéren keresztül tudták megvalósítani. Az ablak előtt az egyik végétől a másikig egy padot helyeztek el, amelyet szivaccsal borítottak be, hogy még kényelmesebb legyen. A gyerekek kedvence, érthető okokból.
Még népszerűbb a nappali közepén álló kályha, egy impozáns, kilenc tonnás kályha, amely az egész belső teret fűti. Egy helyi mesterember készítette, és Koszta téglával burkolták. A kályha kettős funkciót tölt be: egyrészt fűtést biztosít az egész házban, másrészt helyettesíti a hagyományos kanapét, mivel az ablakkal és a tévével szemben ülőhelyet is kialakítottak.
„Sara végezte otthonunk belsőépítészeti tervezését. Természetesen összefogtunk, és mindent együtt választottunk ki a felületek, a bútorok, a térszervezés tekintetében” – mondja Koszta. „Szerencsére eléggé hasonló az ízlésünk. Szeretjük a régi dolgokat, a természetes anyagokat. A bútorok elkészítéséért én voltam felelős, és hozzáadtam néhány, szintén általam felújított darabot. Szeretek fával dolgozni. Van egy asztalosműhelyem. A neve OLD WOOD, és azt az ötletet népszerűsíti, hogy újrahasznosított régi fát használjunk alapanyagként.”
A szalmabála-ház elkészítésén általában egymaga dolgozott.
A fiatalember Zenepedagógia szakon végzett, de műszaki területen dolgozott, először egy víz- és gázszerelő cégnél, majd egy elektronikai cégnél. Az ez idő alatt megszerzett ismeretei megkönnyítették a munkáját, amikor az elektromos útvonalak villamos és csőhálózati részét tervezte.
A fürdőszoba falait is tadelakttal vakolta, egy olyan technikával, amelyet Magyarországon tanult, és amely lehetővé tette számára, hogy eltekintsen a hagyományos kerámiacsempézéstől. Koszta szerint a költségek szempontjából a szalmabála építés nem feltétlenül olcsóbb, mint a hagyományos anyagokból készültek. De az előnyök szerinte többszörösek: egészséges lakókörnyezetet és lényegesen alacsonyabb fenntartási költségeket kapunk.
„A legnagyobb kihívás, amellyel szembesülünk, ha úgy döntünk, hogy szalmabálákból építünk házat, a fizikai munka mennyisége. Nincsenek erre a résre szakosodott cégek, és nem is nagyon sok olyan ember van, aki ért a természetes anyagokkal való munkához. Valószínűleg önnek kell majd egyedül csinálnia, és ez rengeteg fizikai erőfeszítést jelent. Személyes tapasztalatból beszélek. Volt családunk a közelben, és voltak barátaink, akikre támaszkodhattunk, de még így is reggeltől estig dolgoztunk egy évig és hét hónapig” – mondja Koszta.
A szalmabálaház előnye: alacsony fenntartási költségek
Az általa épített házhoz Ignác kizárólag természetes anyagokat használt. A falakat szalmabálákkal töltötték ki, és három réteg agyaggal vakolták be. Nincs csempe, agyag, műanyag, csak olyan anyagok, amelyek segítenek az egészséges lakókörnyezet kialakításában. Koszta szerint a páratartalom odabent kiegyensúlyozott, és a levegő minősége érezhető. Egy másik nagy előnye az alacsony fenntartási költségek.
