Menü Bezárás

A japán tanügyi rendszer 7 erőssége – így kódolják sikerre a gyerekeket!

Japánban az iskolára egy óriási mérföldkőként tekintenek, amely kritikus alapja lehet az egész további életüknek. A mi tanévünkkel ellentétben, ott az évben 210 napot tanulnak a gyerekek, és habár a japán tanügyi rendszer mutat némi hasonlóságot az európai, illetve az amerikaihoz, vannak olyan kiemelkedő vonásai, amelyekkel egy sokkal magasabb színvonalat képviselnek.

A japán tanügyi rendszer 7 erőssége - így kódolják sikerre a gyerekeket!

1. Az óra közben történő elalvást a tanulási vágy iránt tanúsított odaadásként értelmezik

Japánban igen gyakran találkozhatunk óra közben elszundikáló diákok képével, hiszen az órarendjük igencsak kemény tempót diktál. Míg ezt az európai országokban tiszteletlenségként értelmezik, addig japánban tudják, milyen háttérben történő erőfeszítések miatt következett be az óra közben történő elalvás.

2. 4. osztályig nincsenek vizsgák

Lehet kicsit furcsán hangzik, de Japánban sokkal többet ér a jólneveltség az érdemjegyeknél. Az első 3 év során az elsődleges cél az, hogy a gyerekekben felébresszék a nagylelkűséget, az empatikusságot és ha ez sikerül, csak utána térnek át a tárgyi tudás bővítésére.

3. A gyerekek maguk takarítják az iskolát

Míg a világ összes többi pontján a takarító személyzet felel az iskolák tisztaságáért, Japánban a gyerekek takarítják a termeket, étkezőt és még a mellékhelyiségeket is. Úgy vélik egy segíti a csapatmunkára való hajlamot, és megtanítja őket a mások munkájának tiszteletére.

4. A gyerekek együtt esznek a tanítóval a tanteremben

Mindezt a jó diák-tanár kapcsolat felépítéséért teszik, mert vallják, hogy családias légkörben a tanulás is sokkal könnyebben megy. A diákok menüjét szakképzett séfek állítják össze mert legfőbb küldetésük, hogy változatos és kiegyensúlyozott étrendet biztosítsanak a diákoknak.

5. Iskola után is több tevékenységen vesznek részt

A 6 órás órarend mellett nagyon népszerűek a délutáni foglalkozások, ahol még több tudást szívnak magukba a gyerekek. Ezek a foglalkozások a legtöbbször még hétvégén vagy ünnepnapokon is várják a gyerekeket.

6. Japán költészetet és kalligráfiát tanulnak a gyerekek

A Shodo névre hallgató japán kalligráfia nagyfokú kreativitást követel, amelyet a Haiku költészettel kiegészítve a tanulók iskolás éveik alatt elsajátítanak. Azt vallják, hogy ezek ismerete nélkül a gyerekek képtelenek lennének a hagyományaik és a felmenőik tiszteletére.

7. Minden diák egyenruhát hord

Már egészen pici kortól kötelező az egyenruha viselete, mert ezáltal próbálják kiküszöbölni a társadalombeli különbségek megmutatkozását, s ezáltal próbálnak egy egységes közösséget teremteni.

+ tény Japánról: Az iskolák csak alapszíneket használnak.

Japánban ritkán látni olyan festékkészlettel rendelkező gyerekeket, ahol szinte az összes árnyalat előre kikeverve egy-egy tubusban van. Ehelyett az alapszínekből ők maguk keverik ki a kívánt színt – ezzel ösztönzik a gyerekeket a kreativitásra, találékonyságra.

Forrás: filantropikum.com