A legerősebbek nem véletlenül azok. Nem így születtek, ilyenné váltak.
A legerősebbek tudják, hogy mi az a fájdalom. Ők azok akik ismerik a szenvedést, hogy milyen amikor bántanak, hogy milyen szomorúnak lenni akkor, amikor mindenki más boldog.
A legerősebbek voltak már gyengék, és szorultak már segítségre.
Meg kellett tanulniuk hogyan legyenek erősek, és kitartóak. Meg kellett tanulniuk harcolni, kiállni magukért, a hangjukért.
Ma már tudják, hogy hogy éljék túl, de ez nem mindig volt így.
Meg kellett tanulniuk egyedül lenni még akkor is, amikor leginkább arra vágytak, hogy valaki megfogja a kezüket.
A legerősebbek nem kapnak meg mindent, amit akarnak, nincs tökéletes életük, és sokszor hibáznak, de egy valamit tudnak: hogy hogyan kell felállni. Hogy mihez kell nyúlni, hogy ismét beinduljon a gép. Hogy ismét legyen energia, akarás. Tudják honnan merítsenek erőt.
Türelmesek és tudják, hogy ők fognak nyerni. Mert elég kitartóak, mert elég toleránsak, mert megvan bennük a képesség a tanuláshoz.
Igen, ők azt is tudják, hogy nem lehet ülni és várni, az élet újra és újra próbára tesz.
A legerősebbek ismerik a visszautasítást, a magányt, a szívfájdalmat és a veszteséget. Nincs mögöttük könnyű múlt, vagy boldog gyermekkor. És mégis, minden nehézség ellenére különleges emberré váltak, akiknek a szíve tele van szeretettel.
Erről ugyanis nem mondanak le soha: a szeretet a hajtóerő.
Úgy tudnak szeretni mint senki más: óvón, féltőn és kitartóan. Mert nem akarják, hogy akit szeretnek ugyanazon menjen keresztül, mint ők.
Ha ismered a fájdalmat, tudod, hogyan kell szeretni.
A legerősebbek a legjobbra törekednek, és figyelnek azokra, akik bajban vannak, akik elveszettek, vagy segítségre szorulnak.
A legerősebbek, akik a legtöbbször megtörtek már, szeretnek a legjobban és a legkitartóbban.
Ők ugyanis minden reggel úgy ébrednek, hogy mosoly van a szívükben. Mert túl sok éjszakát sírtak már végig…
Forrás: GoodStuff.hu