Menü Bezárás

„A szüleim azt akarják, hogy költözzek ki az otthonomból, hogy a húgom beköltözhessen a családjával – visszautasítottam őket”

A nő névtelenül osztotta meg történetét a Redditen, és a felhasználók tanácsát kérte egy bonyolult családi kérdésben. A 34 éves nő elmondta, hogy idén tavasszal tragikus módon elveszítette a barátját és az állását is, ezért nem volt más választása, minthogy visszaköltözzön a szülővárosába. A szülei felajánlottak neki egy ingatlant, ami az ő tulajdonukban van, és amit korábban bérbe adtak, de egy ideje már nem lakott benne senki, és a nő hálás volt érte, hogy ingyen beköltözhetett.

A szülei biztosították róla, hogy addig maradhat a házban, ameddig csak szeretne, és a nő az elmúlt hónapokban rengeteg pénzt és időt fordított arra, hogy rendbe hozza a meglehetősen rossz állapotban lévő ingatlant.

Időközben megismerkedett egy Olha nevű ukrán nővel, aki a kislányával menekült el hazájából a háború elől, és felajánlotta nekik, hogy költözzenek hozzá néhány hónapra, amíg összeszedik magukat, és új életet kezdenek. Olha egyelőre nem adott végleges választ az ajánlatra, mivel nagyon szeretne egyedül boldogulni, de a nő szülei elvileg beleegyeztek a dologba, és semmi kifogásuk nem volt ellene, hogy anya és lánya odaköltözzön – írja a Mirror.co.uk.

Csakhogy közben váratlanul megváltozott a helyzet, és a szülők most azt akarják, hogy legidősebb lányuk inkább hozzájuk költözzön, átadva a lakást a húgának és a családjának, akik most szintén kénytelenek voltak hazaköltözni a szülővárosukba.

A cég, aminél a nő sógora dolgozott „kétes ügyekbe keveredett”, és meggyűlt a bajuk a törvénnyel, ezért a család kénytelen volt visszaköltözni a nő húgának szüleihez. „A szüleim szinte azonnal arra kértek, hogy cseréljünk (én beköltöznék hozzájuk, a húgom és a családja pedig megkapják az én helyemet). Azt mondták, a ház, amiben jelenleg élek, túl nagy egy személy számára, és az unokahúgomnak sokkal jobb lenne, ha egy gyönyörű, vidéki házban élhetne” – írta a nő.

„Nem értettem. A szüleimnek két vendégszobájuk van. A húgomnak/sógoromnak és a gyereküknek saját hálószobája van (nekem ötévesen biztosan nem volt). A sógoromnak még mindig van elég pénze az előző munkájából, és könnyen vehetnének egy másik lakást (de ehelyett egy új, mutatós autót vásárolnak)” – folytatta a nő.

Amikor megpróbált azzal érvelni, milyen sok munkát fektetett a ház felújításába, és megemlítette a nőt, akinek felajánlotta az otthonát, nem fogadták el az érveit. „Amikor emlékeztettem őket Olhára, a szüleim felháborodtak, hogy még mindig egy idegennek és az ő gyerekének akarok segíteni, nem pedig a saját húgomnak és unokahúgomnak. Úgy állították be a dolgokat, mintha a húgom helyzete majdnem olyan rossz lenne, mint az Olháé.”

A szülők arra hivatkoztak, hogy a lányuk az ő házukban él, ezért azt kell tennie, amit ők akarnak, a nő azonban kijelentette, hogy ha azt akarják, hogy elköltözzön, hivatalosan ki kell lakoltatniuk.

„A szüleim nem lakoltatnak ki, de naponta kapok tőlük és a tágabb családtól hívásokat és üzeneteket, amelyekben bűntudatot ébresztenek bennem és szemétnek neveznek, amiért nem adom át a kényelmesebb helyet a húgomnak, aki nehéz helyzetben van, és van egy kisgyereke. Csak az öcséim állnak az én pártomon, de mivel ők még csak főiskolásak, a véleményük semmit sem jelent a családnak” – magyarázta a nő.

A felhasználók véleménye megoszlott a témában, és voltak, akik úgy gondolták, hogy a szülőknek joguk van eldönteni, ki lakhat a saját tulajdonukban lévő házban, de a legtöbben a nő oldalán álltak, és nem értették, hogy lehetnek vele ilyen érzéketlenek a szülei.

„Nem értem, miért hagyják figyelmen kívül azt a tényt, hogy az idősebbik lányuk elveszítette a barátját – nem egyszerűen csak arról van szó, hogy vissza kellett költöznie a szüleihez. Óriási veszteséget szenvedett el idén tavasszal – vagyis maximum négy-öt hónapja. Elveszítette a párját, a munkáját és az otthonát – el kellett temetnie élete szerelmét, el kellett hagynia az otthonát, és egy romos ingatlanba kellett költöznie, ami olyan rossz állapotban volt, hogy szó szerint alkalmatlan volt a bérbeadásra.

Ez nem sok idő arra, hogy a három dolog közül bármelyikből felépüljön – nemhogy mindháromból egyszerre. Nem túlzás azt feltételezni, hogy a ház felújítása sokat enyhíthetett a gyászán is. És éppen akkor akarják kitépni a kezéből ezt a kis biztonságot, amit felépített magának, amikor már kezdett arra gondolni, hogy képes lesz továbblépni, ez borzalmas dolog” – írta egy hozzászóló, hozzátéve, hogy a szülők ráadásul megígérték, hogy addig maradhat a házban, ameddig csak szeretne, és most mégis meggondolták magukat.

Ezzel más felhasználók is egyetértettek, és azt mondták, a nő vesztesége nem kevésbé fontos, mint a húgáé.

„Nem arról van szó, hogy évek óta ott van, legfeljebb kevesebb, mint hat hónapja. Alig, hogy berendezkedett és gyógyulni kezdett. Adhatnának neki például egy időkorlátot, ha mondjuk a húga helyzete pár hónap múlva sem rendeződik, de ezt tenni hihetetlen tiszteletlenség” – írta egy másik válaszadó.