Menü Bezárás

A tudósok egy rejtett, őskori világot fedeztek fel az Antarktisz jege alatt, amely 34 millió éve fagyott meg

Titokzatos „időkapszula” rejtőzik az antarktiszi jég alatt

Több mint másfél mérfölddel, vagyis nagyjából két kilométerrel az Antarktisz felszíne alatt egy olyan tájra bukkantak a kutatók, amely 34 millió éve nem érintkezett a külvilággal. A Durham Egyetem és a British Antarctic Survey szakemberei szerint a jégpáncél alatt húzódó terület egy ősi, rendkívül jól megőrzött domborzat: völgyekkel, gerincekkel és magaslatokkal, amelyeket egykor folyók formálhattak, és amelyek valószínűleg erdőkkel borított környezethez tartoztak.

A felfedezéshez műholdas adatokat és jégbe hatoló radartechnológiát használtak, amelyek rétegről rétegre mutatták meg, milyen formák bújnak meg az akár több ezer méter vastag jégtakaró alatt. A mérések egy teljes, érintetlenül fennmaradt domborzati rendszert rajzoltak ki, amely még abból az időből származik, amikor az Antarktisz nem a ma ismert fagyos, sivár vidék volt, hanem jóval melegebb és élővilágban gazdag terület.

A kutatók szerint ez a táj akkor „záródott el végleg”, amikor mintegy 34 millió évvel ezelőtt a Föld gyors lehűlése miatt kialakult a hatalmas antarktiszi jégtakaró. A drasztikus éghajlatváltozás során az addig mérsékelt, növényzettel borított kontinens gyorsan átalakult a mai jégsivataggá, a felszín pedig teljesen elzáródott a külvilágtól. A most feltárt terület Wilkes Land régiójában helyezkedik el, és a szakértők „elveszett világnak” illetve „időkapszulának” nevezik, mivel a jég alatt úgy maradt meg, mintha megállt volna felette az idő.

A kutatók azt tervezik, hogy a jövőben mintafúrásokat végeznek, hogy a mélyből talajt vagy növényi maradványokat hozzanak felszínre. Ezekben akár több tízmillió éves környezeti nyomok is megőrződhettek, amelyek segíthetnek megérteni, milyen élőlények és milyen ökoszisztéma létezett az Antarktiszon még a jégkorszakok előtt.

A kutatók szerint minden új adat közelebb vihet ahhoz, hogy jobban rekonstruálják a hajdani éghajlatot és a kontinens átalakulását – annál is inkább, mert ilyen régi, érintetlen felszíni formák rendkívül ritkán maradnak meg bolygónkon.