Aggasztó tempóban melegszik a Velencei-tó
Aggasztó folyamatokra hívták fel a figyelmet az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói: a Velencei-tó hőmérséklete évről évre gyorsabban nő, mint a körülötte lévő levegőé – ráadásul különösen nyáron. A szakértők szerint ez nem csupán természetes jelenség, hanem komoly környezeti problémák előjele is lehet.
A Velencei-tó Magyarország harmadik legnagyobb tava, de sekélysége miatt kifejezetten érzékeny az időjárási és éghajlati hatásokra. Az elmúlt években a tó vízszintje jelentősen csökkent, 2022 szeptemberében például a történelmi mélypontot is elérte. A hőhullámok és a csapadékhiány súlyos párolgást idéztek elő, a felmelegedett, sekély víz pedig önmagát tovább fűtötte – ez tömeges halpusztulást is okozott.
A tó jobban melegszik, mint a levegő
Az ELTE kutatói – Szabó Péter doktorandusz és Pongrácz Rita adjunktus – az 1971 és 2024 közötti időszak vízhőmérsékleti és meteorológiai adatait elemezve megállapították: a tó vizének hőmérséklete az év szinte minden szakaszában magasabb, mint a levegőé. A legnagyobb különbség nyáron mutatkozik meg: a tó vize több mint 4 Celsius-fokkal melegebb ma, mint az 1970-es években – míg a levegő ennél kisebb mértékben melegedett.
A kutatók szerint ennek egyik oka, hogy a tó sekély vizét a nappali napsugárzás sokkal intenzívebben felmelegíti, mint a levegőt. Az alacsonyabb vízállás miatt ráadásul a tó hőkapacitása is kisebb, így még gyorsabban reagál a külső hőhatásokra.
Üres tározók, emberi hatások
A Velencei-tó vízutánpótlása a pátkai és zámolyi tározókból történik, ám ezek jelenleg kiürültek, így nem tudnak hűtő, stabilizáló hatást kifejteni. Az ökológiai egyensúlyt azonban nemcsak az időjárás, hanem a környék emberi beavatkozásai is befolyásolják: a túlzott beépítettség, az öntözés és a sekély felszín alatti vizek használata mind szerepet játszhatnak abban, hogy a tó egyre gyorsabban forrósodik.
A kutatók figyelmeztetnek:
„A kritikus időszakokban, főleg nyáron jelentősen melegedett a tó, amely kedvezőtlenül hat a tavi ökoszisztémára, gyengíti a tó vízminőségét, és csökkenti annak vízszintjét” – fogalmaznak a szakértők, akik szerint nemcsak globális kibocsátáscsökkentésre, de sürgős regionális beavatkozásokra is szükség lenne.
Ha a mostani tendencia folytatódik, nemcsak a fürdőzők, hanem a Velencei-tó egész élővilága veszélybe kerülhet.
Forrás: masfelfok.hu
Borítókép: illusztráció
