A jó éjszakai alvás után másnap kipihenten és energiával telve kezdhetjük meg a napunkat. Azonban ha nem alszunk eleget, vagy nem alszunk jól, akkor ennek sok következménye lehet, ilyen például az ingerlékenység vagy éppen a fáradtság. Az alváshiány növeli a hangulati rendellenességek, például a depresszió kockázatát. Emellett gyengíti az immunrendszert, ami viszont hajlamosabbá tehet az olyan betegségekre, mint a rákos megbetegedések vagy a szívbetegségek.
Ha nem alszunk eleget, akkor kialakulhat nálunk rossz egyensúly és koordináció is, az alváshiány ugyanis negatív hatással van a motoros kontrollra. Ezen kívül figyelmetlenek lehetünk, ami az előbbiekkel együtt fokozza az elesések kockázatait, ez pedig nagyobb kockázatot jelent a fizikai balesetek és sérülések szempontjából. Nem mellesleg az alváshiány következtében a reakcióidőnk is lassabb lesz.
Amikor alszunk, akkor az agyunk új útvonalakat alakít ki az idegsejtek között, amelyek segítenek az új információk feldolgozásában és megőrzésében. Ha nem alszunk eleget, akkor az agyunk nem tudja kialakítani ezeket az útvonalakat, ami megnehezíti a fókuszálást, a koncentrációt és az új, megtanult dolgokra való emlékezést. Az alváshiány negatív hatással lehet a hosszútávú és a rövidtávú memóriára is, és ez zavarhatja a feladatok hatékony elvégzésének képességét.
A szervezet alvás közben úgynevezett citokineket termel, amelyek segítenek az immunrendszer megerősítésében, és leküzdik a baktériumokat, a vírusokat és a különféle fertőzéseket. Az alváshiány azonban gátolhatja a szervezet citokintermelését, így pedig sebezhetőbbé válunk nemcsak a fertőzésekkel, a betegségekkel szemben is. Ha alvászavarban szenvedünk, akkor nehezebben épülhetünk fel egy-egy betegségből is.
A kevés vagy nem megfelelő alvás felborítja az étvágyat szabályozó hormonok egyensúlyát is, ami hajlamosabbá tesz bennünket az ételek utáni sóvárgásra, illetve a túlevésre, ugyanis ilyenkor az agyunk nem kap elég jelet, hogy már jóllaktunk és ideje abbahagynunk az evést. Ez pedig súlygyarapodást okoz. Az alváshiány elveszi a motivációnkat a testmozgáshoz, ami szintén hízást generálhat.
A nemi hormonok – mint az ösztrogén és a tesztoszteron – ingadozhatnak és kiegyensúlyozatlanná is válhatnak, amennyiben nem alszunk jól vagy eleget. Ez alacsony nemi vágyhoz és libidóhoz, illetve termékenységi problémákhoz és merevedési zavarokhoz vezethet.
Azok az emberek, akik alváshiánytól vagy álmatlanságban szenvednek, általában magas vérnyomással is küzdenek. Az alváshiány ugyanis megnöveli a szervezetben a kortizol nevű stresszhormon szintjét, amely hozzájárul a magas vérnyomás kialakulásához. Az obstruktív alvási apnoe is megemelheti a vérnyomást, mivel ez az állapot a vér oxigénszintjének csökkenését okozza és túlzott terhelést jelent a szív- és érrendszerre.
A citokineket a szervezet alvás közben termeli, amelyek képesek a gyulladás leküzdésére. Azoknál a személyeknél magas általában a gyulladásos markerek szintje, akik alváshiányban szenvednek. Ez sajnos azonban olyan krónikus betegségek kialakulásához vezethet, mint a 2-es típusú cukorbetegség, a rákos megbetegedések, az ízületi betegségek, az ínygyulladás. Az alváshiány gátolja a szervezet melatonintermelését, amely hormon segít csökkenteni mind az akut, mind a krónikus gyulladást.
