Shannen Harrisonnak, a 25 éves brit lánynak minden oka megvolt a boldogságra. Épp arra készült, hogy örök hűséget esküdjön vőlegényének, akit mindennél jobban szeretett. Ő és Will gyerekkoruk óta barátok, most pedig életük legfontosabb eseményét készültek átélni. A terveiket azonban egy kegyetlen hír zúzta porrá: a vőlegényt végső stádiumú vastagbélrákkal diagnosztizálták.
A betegség földrengésként rázta meg a fiatalokat, de a rossznak itt még messze sincs vége. Az orvosok azt közölték Willel, hogy mindössze két hete van hátra az életből. Gondolj csak bele, milyen folyamatokat indított ez el abban a fiatalemberben, akinek az oltár elé kellett volna mennie, kimondania a boldogító igent, majd nászútra mennie, és élete legszebb emlékeit gyűjtögetnie azzal a nővel, akit szeret. Gyereket terveztek és hosszú életet a másik mellett, de ez az álom egy szempillantás alatt foszlott szerte.
Willnek fogalma sem volt, hogyan közölhetné a lesújtó hírt a menyasszonyával. Így összegyűjtötte minden lelki erejét, és azt mondta Shannennek, utolsó kívánsága az, hogy a lány nagyon boldog legyen, és miután ő meghal, találjon majd valakit, aki legalább annyira fogja szeretni, mint ahogyan ő szereti.
Will a felesége karjaiban ment el… „Teljesen kikészült. Felém fordult, a kezeit az arcomra tette, és azt mondta: ígérd meg, hogy találsz magadnak valakit, aki legalább annyira szeret, mint ahogyan én téged.” – idézte Will szavait Shannen a Daily Mirrornak. Álomesküvőjüket, melyet tízezer font fejében szerveztek Mexikóban, egy meghitt, kis ceremóniával helyettesítették a szülővárosukban, Wiganban. Néhány nappal azután pedig Will elhunyt.
Az ifjú feleséget teljesen letiporta a férje halála. El sem tudta hinni, hogy ez most vele történik, hogy az élete egyik percről a másikra megy tönkre, és hogy a szeretett férje élete ily hirtelen csúszik ki a kezei közül. A fájdalom és a sokk hatalmas volt, hisz senki sem gyanította, hogy Will halálos betegségben szenved.
Négy hónappal később, Shannen véletlenül belebotlott Stuartba. Ő és a 30 éves férfi teljesen váratlanul találkoztak, és szoros kapcsolat alakult ki kettőjük között. Ma már ott tartanak, hogy a közös jövőjüket tervezik, holott az özvegy azt állítja, még mindig szereti Willt, és ezen az égvilágon semmi sem fog változtatni. Stuart sokat segített neki, hogy túlvészelje ezt a sötét időszakot, melyet a férje halála eredményezett az életében.
„Will halála után egy roncs voltam. Teljesen tönkrementem, és célok nélkül maradtam. Stuartnak azonban sikerült helyrepofoznia engem. Sosem tudtam volna kimászni ebből a szakadékból, ha őt ne ismertem volna meg. Stuart tudja, hogy szeretem Willt, és hogy ő mindig is része lesz az életemnek, de nem zavarja. Ugyanakkor én is tudom, hogy Will most örül, hisz minden vágya az volt, hogy találjak magamnak egy rendes embert, aki jól bánik velem. Talán ha megtehetné, most ezt kérdezné tőlem: miért nincsenek még gyerekeitek?” – folytatta a történetet Shannen.
Meglepő módon, nem telik el úgy nap, hogy a páros ne gondolna vagy ne beszélne Willről. Minden nap Will apjához mennek teázni, és vannak esték, amikor a nővérével barangolnak a városban.
„Nagyon sokat jelent nekem, hogy még a halála előtt hozzámentem Willhez. A legszebb esküvőnk volt! Senki sem beszélt a betegségéről, és egyetlen szomorú arcot sem lehetett látni. Szerencsés vagyok, hogy újra megtaláltam a szerelmet Stu oldalán, de sosem fogom elfelejteni az én Willemet.” – tett pontot a történetük végére Shannen.
