Az esküvői fotózás közben a lovam hirtelen hangosan nyeríteni kezdett — egyenesen a vőlegényem felé — majd néhány másodperccel később… megharapta őt: Először azt hittem, hogy az állat megijedt a vaku villanásától vagy a vendégek hangos nevetésétől, de aztán észrevettem valami furcsát… 😨😲

Már kora reggel boldog voltam, hiszen mindig is arról álmodtam, hogy a kedvenc lovam is szerepeljen az esküvői fotóinkon — a leghűségesebb barátom. Szelíd volt, engedelmes, szeretetteljes, és jobban bíztam benne, mint bárki másban. Ezt a lovat még néhai édesapámtól kaptam ajándékba, ezért különleges jelentőséggel bírt számomra.
A vőlegényem nem ellenezte az ötletet — sőt, azt mondta, a lóval készült képek különlegesek és romantikusak lesznek. Minden tökéletesen ment: lágy szellő, reggeli fény, a fotós utasításokat adott. De amint a kerítéshez közeledtünk, és a ló mellé álltunk, az hirtelen hangosan nyeríteni kezdett, dobbantott a patájával, rázta a fejét, és még a vőlegényemet is meglökte az orrával a mellkasán.
Megpróbáltam megnyugtatni, simogattam a nyakát, suttogtam hozzá kedvesen, de hirtelen lehajtotta a fejét és erősen megharapta a vállát. A vőlegényem felkiáltott, hátraugrott és fájdalmában kiáltotta:

— A lovad megőrült! Hívjatok orvost!
Sokkot kaptam, nem értettem, mi történt vele. A ló, amelyet gyerekkorom óta ismertem, még soha nem bántott senkit. De néhány perccel később rájöttem, hogy egyáltalán nem őrült meg.
Kis idő múlva megtudtam a furcsa viselkedése valódi okát — és halálra rémültem 😱😱 Folytatás az első kommentben 👇👇
Amikor dühösen szidni kezdtem az állatot, odalépett hozzám az istállófiú. Halk, de komoly hangon azt mondta:
— Ne haragudj rá… Csak mindent látott, és nem akart egy hűtlen ember mellett állni.
Megzavarodtam:
— Mit akarsz ezzel mondani? Mit látott?

Ekkor az istállófiú elmondta, hogy amíg én versenyeken voltam, a vőlegényem többször is eljött az istállóba — nem egyedül. Egy másik nőt hozott magával, megmutatta neki a lovaimat, dicsekedett, ölelgette — mindezt a hűséges lovam szeme láttára.
Ekkor minden világossá vált. Egyszerűen nem bírta elviselni annak a közelségét, aki fájdalmat okozott nekem.
Az esküvő soha nem történt meg. Hazamentem, levettem a ruhámat, és átöleltem az egyetlen igazi barátomat.