Vajon ki volt az igazi Jack Dawson? Hogy nézett ki, ki volt valójában, és mi történt vele a Titanic fedélzetén? A Titanic tragédiáját mindenki ismeri, tudjuk, hogy amikor az elsüllyeszthetetlennek vélt hajó a legelső útján elsüllyedt, több mint 1500 ember vesztette életét, és alig 710 utas élte túl a tragédiát.
Azt azonban már kevesen tudják, hogy a Titanic katasztrófájáról készült sikerfilm főszereplője, Jack Dawson karaktere valóban élt, bár a története nagyon különbözik a film főhősétől. A fiatal férfi életben maradt – egyike volt annak a 40 embernek, akik a jeges vízbe ugrottak, és akiket utólag sikerült kimenteni.
Az igazi Jack Dawson
1912. április 10-én a Titanic Southamptonból indult útnak New York felé, de április 14-én éjszaka jéghegynek ütközött, és elsüllyedt az Atlanti-óceánon. A több mint 100 éve bekövetkezett tragédiáról rengeteg cikket írtak, a Titanic elsüllyedése körül számos legenda kering, a Leonardo DiCaprio és Kate Winslet főszereplésével készült film pedig hatalmas sikert aratott.
Bár a két főszereplő a rendező, James Cameron, képzeletének szüleménye, vannak bizonyos hasonlóságok a filmbeli Jack Dawson és a Titanic egyik utasának története között, jóllehet, míg a film főszereplője a jeges vízbe veszett, az „igazi” Jacknek sikerült megmenekülni. A férfit John Borland „Jack” Thayer III-nek hívták, és egy gazdag családban született 1894. december 24-én.
Apja, John Borland Thayer II, a Pennsylvania Railroad Company igazgatója és alelnöke volt, édesanyja, Marian Thayer. Jack 17 éves volt, amikor családjával együtt felszállt a Titanic fedélzetére, hogy visszatérjen Amerikába.
A lényeges különbségek között meg kell említenünk azt is, hogy míg a filmbeli Jack harmadosztályú utas volt, addig Jack Thayer az első osztályon utazott szüleivel, és nem voltak anyagi gondjai. Úgy tűnik azonban, hogy az „igazi” Jacknek is volt egy rövid kalandja a hajón, egy férjezett színésznővel, akivel a fedélzeten ismerkedett meg.
1912. április 14-én 23:40-kor a hajó jéghegynek ütközött, és április 15-én, az ütközés után két órával és 40 perccel, 02:20-kor kettétörve elsüllyedt. Jack Thayer a kabinjában tartózkodott, de nem sokkal az ütközés után felöltözött, és a fedélzetre ment, hogy megnézze, mi történt. Későbbi beszámolóiban azt mondta, nem emlékszik rá, hogy érezte volna magát az ütközést, csak azt vette észre, hogy már nem érzi a szellőt a kabinablakon át. Amikor észrevette a jégdarabokat a fedélzeten, Jack felébresztette a szüleit.
A Thayer család tagjai melegen felöltöztek és mentőmellényt vettek magukra, majd kimentek a fedélzetre, ahol pánikhangulat uralkodott, és a hideget is egyre jobban lehetett érezni. Jack elvesztette szem elől a szüleit, de remélte, hogy mindketten feljutottak egy mentőcsónakra. Mivel őt nem engedték fel a mentőcsónakokra, megpróbált másképp megmenekülni.
Beugrott a jéghideg vízbe, és felkapaszkodott egy felborult mentőcsónak tetejére. Sokkos állapotban találtak rá, teljesen átfagyott, és még a saját édesanyja sem ismert rá. Miután visszatért Amerikába, megtudta, hogy az apja meghalt, de az anyja életben maradt, mert más nőkkel együtt sikerült feljutnia egy mentőcsónakra.
Jack Thayer befejezte a tanulmányait a Pennsylvaniai Egyetemen, és később az első világháborúban tüzértisztként szolgált. Emellett írt egy könyvet a Titanic tragédiájáról is. Megnősült, és összesen 6 gyermeke született, de az egyik fia már a születése után nem sokkal meghalt. Jack Thayer 1945. szeptember 20-án halt meg, öngyilkos lett miután egyik fia meghalt a háborúban. Forrás
