Menü Bezárás

Egy családanya vallomása: Senkinek nem merem elmondani, inkább leírom, még ha mindenki meg is köpköd érte

Sokan irigykednek rám, mert teljes az életem. Férj, gyönyörű gyerekek, munka, jólét – még kutyám is van. Tisztára mint a reklámokban szereplő családoknál. Mégsem vagyok boldog.

Igazából magam sem tudom, mi a bajom. A párommal még a gimiben ismerkedtünk meg. Az érettségin már kéz a kézben mentünk át. Az esküvőnk a huszonharmadik születésnapomon volt: gyönyörű emlék.Mindenki csodál minket, hogy kitartottunk egymás mellett – ennyi éven át! Felneveltünk két gyereket, okosak, sikeresek, nagyon büszkék vagyunk rájuk, ma már mind a ketten egyetemisták. Végre van időnk egymásra is, hisz már nem kell minden programot a srácokhoz igazítani. Közös vállalkozásunk van annyira sikeres, hogy tudunk utazni, és viszonylagos jólétben élünk, nem kell a holnap miatt szorongani.A férjem nagyon rendes ember. Szeret, és még mindig nőként tekint rám, nem csak a gyerekei anyját látja… Szépnek talál, és ezt el is mondja.

Nem csajozik, mint a haverjai, akik szinte mind elváltak az évek alatt, de most se bírnak nyugton maradni. Az én férjem minden szabad idejét a kertünkben tölti. Nem kér szabadságot, nem kell elnéznem neki semmit, legfeljebb néhány rigolyáját, de azok se elviselhetetlenek.

Nagyon fáj kimondani, és utálom is magam ezért, de én már nem úgy szeretem, mint régen. Vagy ahogy ő engem. Már nem vagyok fiatal, de azért még megnéznek a férfiak. Sose csaltam meg a páromat, és igazából most sincs senki, akire vágyom. A gond az, hogy rá se…

Valamiért bezárultam, nincs bennem szerelem, kicsit megkeseredtem. Amit nem értek, hisz mindenem megvan. Elértem az álmaimat. Voltak tragédiák az én életemben is, mint mindenkiében, de alapvetően szerencsés vagyok, és értékelnem kellene a jót, de valamiért nem tudom, és ettől szenvedek.

Biztos vagyok benne, hogy ismeretségi körünkben mindenki megvetne ezért a vallomásért. Azért mondom ki inkább így a fájdalmamat. Forrás: blikkruzs.blikk.hu