Neve mindig az „Evita” című musicalhez fog kapcsolódni, amelynek híres slágere a „Don’t Cry for Me Argentina”. Története az egész világ figyelmét felkeltette, az extravagáns Madonna alakítása után az 1995-ben bemutatott életrajzi filmben. De ki volt valójában a legendás argentin First Lady?
Honfitársai továbbra is ikonként tekintenek rá és tisztelik őt, bár a történészek a legenda kellemetlen részét is felfedték, egy olyan argentin elnök feleségeként, aki diktátorként kormányozta az országot. Juan Perónt három alkalommal választották meg a dél-amerikai ország elnökének (1946–1952, 1952–1955 és 1973–1974 között).
Sokan egyetértenek azonban abban, hogy María Eva Duarte de Perón érte el, hogy a világ felfigyeljen Argentínára az 50-es és 60-as években, progresszív elképzeléseinek köszönhetően, amelyek a szegények életének javítását tűzték ki célul. Rövid életében (mindössze 33 évet élt) a fáradhatatlan Evita rengeteget véghezvitt és kivívta az argentin nép tiszteletét és szeretetét.
Szegény családban született
María Eva Duarte 1919. május 7-én született Los Toldos faluban, egy gazdag földbirtokos, Juan Duarte ötödik, házasságon kívüli gyermekeként. Törvénytelen gyerek lévén nem viselhette az apja nevét, és szegénységben nőtt fel. Ekkoriban nem volt ritkaság Argentínában, hogy a gazdag férfiaknak szeretőjük, és akár több családjuk is legyen.
Evita élete azonban drámai módon megváltozott, amikor 1944-ben találkozott Juan Perón ezredessel és kormánytisztviselővel egy jótékonysági gálán, ahol a San Juan-i földrengés áldozatai számára gyűjtöttek pénzt. Juan Perón ekkor 48, Eva pedig 24 éves volt, és együtt távoztak a jótékonysági estről. Egy évvel később az ambiciózus színésznő feleségül ment szerelméhez, akivel már korábban is együtt élt.
A következő évben, 1946-ban, Juan Perónt megválasztották Argentína elnökének, és feleségének nem kis szerepe volt politikai sikerében. Eva Perón First Ladyként aktívan politizált, és olyan ügyekért küzdött, amelyekben hitt, például a nők szavazati joga és a szegények életminőségének javítás amellett is kiállt. Ezenkívül, bár nem hivatalosan, de az egészségügyi és a munkaügyi minisztériumok élén ált férje elnökségének idején.
Arról álmodott, hogy híres színésznő lesz
Apja halála után, Evita és testvérei nagyon nehezen tudták eltartani magukat, és már nagyon fiatalon dolgozni kezdtek. Evitának az volt az álma, hogy híres színésznő lesz, és így talál kiutat a szegénységből. Ezt pedig el is érte. 15 éves korában Buenos Airesbe költözött, hogy színésznő lehessen.
Itt több színtársulatnál is munkát talált, 1937-ben pedig megszerezte első filmszerepét, a „Segundos Afuera” című filmben, majd szerződést írt alá egy rádiónál.
Többek között I. Erzsébet királynőt is megformálta a rádióban
Eva Perón mindössze 20 éves volt, amikor elindította saját szórakoztató vállalkozását, az Air Theatre Company-t, amely rádióműsorokat készített. 1943-ban pedig az a megtiszteltetés érte, hogy szerepelhetett egy olyan rádióműsorban, amelyben különböző híres történelmi személyiségeket formálhatott meg, többek között I. Erzsébet angol királynőt, és II. (Nagy) Katalin orosz cárnőt. Evita így végre kijutott a szegénységből, és Argentína egyik legjobban fizetett rádiós színésznőjévé vált.
Utolsó nyilvános megjelenésekor mindössze 36 kiló volt
Evita Perón fokozatosan az argentin politika legendás személyiségévé vált. Nagyszerű előadó volt, a szegények pedig, akikért fáradhatatlanul dolgozott, egyenesen imádták őt. Miközben minden erejével a szegényeket támogatta, ő maga mindig stílusosan öltözködött, Christian Dior ruhákat és Cartier ékszereket viselt. Minden szeretet és tisztelet ellenére, megvoltak a kritikusai is.
1951-ben indult az alelnöki posztért, de végül kénytelen volt visszalépni, egyrészt mivel a katonaság ellenezte a lépést, másrészt egészségügyi problémák miatt, méhnyakrákkal diagnosztizálták. Ő volt az első ember Argentínában, aki kemoterápiát kapott.
Evita Perón utoljára 1952 júniusában jelent meg a nyilvánosság előtt, 36 kilósan, amikor férje letette az esküt második mandátuma teljesítésére. A következő hónapban, 1952. július 26-án, mindössze 33 éves korában belehalt betegségébe. A néhai First Lady államfőhöz méltó temetést kapott, amelyen közel hárommillió ember vett részt, ami egyértelműen megmutatja, mennyire élvezte a nép támogatását és szeretetét. Evita története, aki szegény lányból a világ egyik legkiemelkedőbb politikai személyiségévé vált, azóta is lenyűgözi a világot.
