Vádalku vezethetett a Seszták-ügyben elásott milliárdokhoz – ezt a lehetőséget vetette fel dr. Fülöp Botond ügyvéd, a Vidéki prókátor a közösségi oldalán. A jogász szerint nem zárható ki, hogy a közel 6,5 milliárd forint értékű készpénz rejtekhelyét egy gyanúsított vallomása vagy a hatóságokkal kötött egyezség alapján sikerült megtalálni. Arra is figyelmeztetett, hogy egy esetleges megállapodás nem feltétlenül csak az elrejtett pénz helyéről szólhatott.
A felvetés azután jelent meg, hogy a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) bejelentette: két nap alatt több milliárd forintnyi készpénzt találtak erdőkben elásva, különböző épületekben és egy eldugott széfben.
Vádalku vezethetett a Seszták-ügyben elásott milliárdokhoz?
Dr. Fülöp Botond ügyvéd a Facebook-oldalán vetette fel, hogy a hatóságok akár egy büntetőeljárásban kötött egyezség segítségével is eljuthattak a pénz rejtekhelyeihez.
A Vidéki prókátorként ismert jogász így fogalmazott:
„Ha a tegnapi fogáshoz egy Sesztákkal (vagy egy másik gyanúsítottal) megkötött egyezség – hétköznapi nevén: ‘vádalku’ – vezetett, akkor egyáltalán nem biztos, hogy ennek a delikvens oldaláról csak a pénz rejtekhelyének feltárása volt a része.”
Az ügyvéd tehát nem azt állította, hogy biztosan történt vádalku, hanem egy lehetséges magyarázatot fogalmazott meg a készpénz megtalálásának körülményeire.
Ez azért lényeges különbség, mert a hatóságok egyelőre nem közölték, pontosan milyen információk alapján jutottak el az elrejtett pénzhez.
Az esetleges egyezség más információkat is érinthetett
Fülöp Botond szerint amennyiben valóban történt egyezség valamelyik gyanúsítottal, annak tartalma túlmutathatott a készpénz rejtekhelyének megjelölésén.
A jogász úgy véli, az elkövetkező napok fejleményei mutathatják meg, hogy voltak-e további elemei egy esetleges megállapodásnak.
Másik lehetőségként azt említette, hogy egy olyan személy vallomása segíthette a nyomozókat, aki valamilyen okból ismerte a pénz elrejtésének helyét.
A két felvetés közös pontja, hogy a hatóságok olyan információhoz juthattak, amely jelentősen megkönnyítette a több helyszínen elrejtett készpénz felkutatását.
Jelenleg azonban sem az esetleges egyezség létrejötte, sem egy ilyen tartalmú tanúvallomás ténye nem tekinthető bizonyítottnak.
Mit jelent a vádalku egy büntetőeljárásban?
A köznyelvben vádalkunak nevezett eljárási megállapodás lényege, hogy az ügyészség és a terhelt meghatározott feltételek mellett egyezséget köthet a bűnösség beismeréséről és annak jogkövetkezményeiről.
Az ilyen egyezség a büntetőeljrás törvényben szabályozott része, nem pedig automatikus mentesség a felelősségre vonás alól.
A nyomozás során emellett tanúvallomások, más gyanúsítottak vallomásai, pénzügyi adatok és egyéb bizonyítékok is segíthetik a hatóságokat.
Fontos különbség, hogy egy információt szolgáltató személy vallomása önmagában még nem jelenti azt, hogy az ügyészséggel hivatalos egyezséget is kötöttek.
Erdőkben és széfekben találták meg a milliárdokat
Az NVVH november 12-én és 13-án Budapesten, valamint Pest, Békés és Nógrád megyében hajtott végre összehangolt kutatásokat.
A nyomozók erdős területeken elásott készpénzre, mezőgazdasági és raktárépületekben tárolt összegekre, lakóingatlanban elrejtett pénzre, valamint egy félreeső helyen található nagy értékű széf tartalmára bukkantak.
A hatóság közlése szerint a lefoglalt készpénz pontos összege:
- 5 071 632 000 forint,
- 2 658 350 euró,
- 1 257 100 amerikai dollár.
A három pénznemben megtalált összeg együttes értéke megközelíti a 6,5 milliárd forintot.
A lefoglalt bankjegyek között nagy mennyiségben 500 eurós címletek is előfordultak. Ezek kibocsátását az Európai Központi Bank korábban megszüntette, ugyanakkor a bankjegyek továbbra is törvényes fizetőeszközök és megőrzik értéküket.
Az NVVH a készpénz megtalálásáról, majd a Magyar Államkincstárban letétbe helyezett összegről is felvételeket tett közzé.
Korábban üres páncélszekrényeket találtak
A Seszták Miklós ellen folyó büntetőeljárásban már korábban is fontos kérdés volt a feltételezett készpénzvagyon holléte.
A nyomozás során olyan páncélszekrényeket találtak, amelyek üresek voltak, miközben a hatósági gyanú szerint korábban jelentős mennyiségű pénzt tárolhattak bennük.
A korábbi bírósági eljárásban felmerült, hogy a volt miniszterhez köthető, mintegy 9 milliárd forintnyi készpénzt a kihallgatását megelőzően rejthették el.
Október végén Seszták Miklós egyik bizalmasát is letartóztatták. A hatóságok gyanúja szerint a férfi pénzfutárként vehetett részt az összegek mozgatásában.
Ezek a körülmények magyarázzák, miért vált különösen fontossá annak tisztázása, hogy a nyomozók milyen információk alapján találták meg a novemberben lefoglalt készpénzt.
A Volánbusz-beszerzések miatt folyik a nyomozás
A Seszták Miklós ellen indított büntetőeljárás középpontjában a Volán-társaságok 2015 és 2018 közötti autóbusz-beszerzései állnak.
A hatósági gyanú szerint az állami közlekedési vállalatok több mint 600 használt autóbuszt vásárolhattak a piaci árnál lényegesen magasabb összegért, amivel megközelítőleg 10 milliárd forintos kár keletkezhetett.
A nyomozók azt is vizsgálják, hogy a beszerzésekhez kapcsolódóan köztes vállalkozások és színlelt szerződések segítségével mozgathattak-e jogtalanul megszerzett összegeket.
Seszták Miklós mentelmi jogát szeptember 28-án függesztette fel az Országgyűlés. A volt miniszter ezt követően megjelent a nyomozóhatóságnál, ahol őrizetbe vették, majd a bíróság elrendelte a letartóztatását.
Seszták Miklós ügyvédje szerint nem a védencéé a pénz
Papp Gábor, Seszták Miklós ügyvédje a készpénz megtalálása után a Telexnek kijelentette, hogy a lefoglalt összeg nem a védencéé.
A jogi képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy az NVVH közleménye sem állította, hogy a megtalált pénz Seszták Miklós személyes tulajdonát képezné.
Hangsúlyozta továbbá, hogy az eljárásnak több gyanúsítottja van, a védelem pedig egyelőre nem rendelkezik a legutóbbi kutatások nyomozati irataival.
A készpénz tényleges eredetének és tulajdonosi hátterének tisztázása ezért továbbra is a büntetőeljárás egyik fontos kérdése.
Újabb fejlemények deríthetik ki, hogyan jutottak el a pénzhez
Fülöp Botond felvetése újabb kérdést helyezett a Seszták-ügy középpontjába: vajon egy gyanúsítottal kötött egyezség, egy tanú vallomása vagy más nyomozati információ vezetett a milliárdok megtalálásához?
A hatóságok eddig a kutatások eredményét és a lefoglalt összegeket ismertették, a pénz rejtekhelyeinek felderítéséhez vezető információkról azonban nem adtak részletes tájékoztatást.
Amennyiben valóban történt vádalku, annak tartalma a pénz rejtekhelyén túl más körülmények tisztázásához is hozzájárulhatott. Ezt azonban egyelőre csak lehetőségként vetette fel az ügyvéd, nem pedig bizonyított tényként.
A büntetőeljárás valamennyi érintettjét jogerős elmarasztaló ítélet hiányában megilleti az ártatlanság vélelme.
Tájékoztatás: A cikkhez tartozó kiemelt kép illusztráció, amely mesterséges intelligencia segítségével készült vagy szerkesztett. Forrás