A lefoglalt 6,5 milliárd forintnyi készpénz ügyében újabb részletek kerültek elő. A nyomozók erdőkben, mezőgazdasági épületekben, széfekben, a beszámoló szerint még egy madáretetőben is pénzt találtak. Unger Anna, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal vezetője a Házon Kívül című műsornak adott interjúban beszélt a kutatásokról és a folyamatban lévő eljárásokról. A legfontosabb kérdés azonban továbbra is nyitott: kihez tartozik valójában a lefoglalt vagyon?
A november 12-én és 13-án végrehajtott összehangolt akció során a hatóságok Budapesten, valamint Pest, Békés és Nógrád megyében több helyszínt is átkutattak. A kutatások a Seszták Miklós korábbi nemzeti fejlesztési miniszter ellen folyamatban lévő büntetőeljáráshoz kapcsolódtak.
A hatóságok jelentős mennyiségű készpénzt foglaltak le, ám annak eredetét, tulajdonviszonyait és az esetleges büntetőjogi felelősséget a további nyomozás során kell tisztázni.
Madáretetőben, erdőben és széfekben is készpénzt találtak
A nyomozók nem egyetlen ingatlanban bukkantak rá a milliárdos összegre. A hivatalos tájékoztatás szerint a pénz különböző rejtekhelyekről került elő.
Erdőkben a föld alá ásva, mezőgazdasági és raktárépületekben, lakóingatlanban, valamint egy eldugott helyen található nagy értékű széfben is készpénzt találtak.
A Házon Kívül interjújának ismertetése szerint a rejtekhelyek között egy madáretető is szerepelt. Ennek pontos helyszínéről és az ott talált pénz mennyiségéről nem áll rendelkezésre részletes, nyilvánosan ellenőrizhető adat.
A több helyszínen végrehajtott kutatásokhoz különböző hatóságok munkatársainak összehangolt tevékenységére volt szükség.
Pontosan mennyi pénzt foglaltak le a nyomozók?
A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal közlése szerint a kétnapos akció során három különböző pénznemben találtak jelentős összegeket.
- 5 071 632 000 forintot,
- 2 658 350 eurót,
- 1 257 100 amerikai dollárt.
A különböző pénznemek együttes értéke megközelítőleg 6,5 milliárd forintot tesz ki.
A készpénz pontos eredete és tulajdonosa azonban egyelőre nem bizonyított. A lefoglalás ténye önmagában nem jelenti azt, hogy a teljes összeg bűncselekményből származik, vagy hogy egy meghatározott személy tulajdonában állt.
Unger Anna elmondta, miért nem beszélhetnek minden részletről
Unger Anna a Házon Kívülnek adott interjúban a készpénz megtalálásának és elszállításának körülményeiről, valamint a folyamatban lévő nyomozás korlátairól is beszélt.
A nyomozati érdekek miatt nem minden információ hozható nyilvánosságra az eljárás jelenlegi szakaszában.
A hatóságoknak többek között azt kell tisztázniuk, hogy ki rendelkezett a pénz felett, honnan származott, és kapcsolatba hozható-e a vizsgált bűncselekményekkel.
Ez azért is lényeges, mert a készpénzt nem egyetlen helyszínen találták meg, a büntetőeljárásnak pedig több érintettje is van.
Nem bizonyított, hogy a 6,5 milliárd forint Seszták Miklósé
A milliárdos lefoglalás a Seszták Miklós ellen folyamatban lévő büntetőeljárás keretében történt, de a pénz tulajdonjogát külön kell bizonyítani.
A korábbi miniszter ügyvédje, Papp Gábor is felhívta a figyelmet arra, hogy a hatósági közlemény nem állította: a megtalált készpénz teljes összege a védencéhez tartozna.
A védő szerint a büntetőügynek Seszták Miklóson kívül más gyanúsítottjai is vannak, ezért a lefoglalásból nem lehet automatikusan következtetni a pénz tulajdonosára.
A büntetőeljárásban továbbra is érvényes az ártatlanság vélelme.
Mi történik a lefoglalt milliárdokkal?
A készpénzt november 13-án a Magyar Államkincstárba szállították és befizették.
A hivatal később tisztázta, hogy az összeget a jogszabályoknak megfelelően hatósági letéti számlán helyezték el.
Ez azt jelenti, hogy a lefoglalt pénz nem vált automatikusan az állam szabadon elkölthető bevételévé.
A pénz további sorsáról az eljárás eredménye és a vonatkozó jogi döntések alapján lehet határozni.
Ha a hatóságok bizonyítják, hogy a vagyon bűncselekményhez kapcsolódik, annak elkobzásáról is dönthetnek. Ellenkező esetben a jogosult tulajdonos részére történő visszaadás kérdése is felmerülhet.
Orbán Áron ügye és további korrupciós nyomozások is szóba kerültek
A Házon Kívülnek adott interjú nem kizárólag a milliárdos készpénzlefoglalással foglalkozott.
Unger Annát Orbán Áron ügyéről, valamint a további korrupciós nyomozások állásáról is kérdezték.
Az interjú témái között szerepelt, hogy várhatók-e újabb letartóztatások, illetve milyen körülmények befolyásolják a nagyobb gazdasági büntetőeljárások előrehaladását.
Az újabb kényszerintézkedésekről azonban csak konkrét hatósági vagy bírósági döntés alapján lehet tényként beszámolni.
Akár 6–8 évig is eltarthatnak a nagy gazdasági büntetőeljárások
A beszélgetésben a gazdasági bűnügyek elhúzódásának kérdése is előkerült.
Az összetett ügyekben a nyomozóknak gyakran nagy mennyiségű pénzügyi dokumentumot, banki adatot és egyéb bizonyítékot kell feldolgozniuk.
A vagyon eredetének feltárása, a pénzmozgások rekonstruálása, a szakértői vizsgálatok és a több szereplőt érintő bizonyítás egyaránt hosszabb időt vehet igénybe.
Az ilyen büntetőeljárások akár 6–8 évig is tarthatnak, különösen akkor, ha a nyomozást hosszadalmas bírósági eljárás követi.
Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a mostani ügy szükségszerűen ennyi ideig húzódik majd.
A 6,5 milliárd forint tulajdonosa továbbra is kérdés
A novemberi kutatások egyik legfontosabb eredménye, hogy a hatóságok rendkívül jelentős készpénzvagyont találtak meg és helyeztek letétbe.
A nyomozás azonban ezzel nem zárult le. A pénz eredetének és tulajdonviszonyainak bizonyítása továbbra is a büntetőeljárás lényeges feladata.
A következő időszak egyik legfontosabb kérdése az lesz, hogy a nyomozók milyen bizonyítékokkal tudják összekapcsolni a különböző helyszíneken lefoglalt milliárdokat az eljárás érintettjeivel.
Tájékoztatás: A cikkhez tartozó kiemelt kép illusztráció, amely mesterséges intelligencia segítségével készült vagy szerkesztett. Forrás