Mindannyiunk életében lesznek olyan időszakok, amikor kritizálnak. Valaki beszél rólunk, megpróbál rossz színben feltüntetni bennünket, felfúj dolgokat.
Ezek az emberek nem akarnak segíteni, hanem el akarnak taposni bennünket. Én megtapasztaltam, hogy a legtöbb kritika alapja az irigység, a versenyszellem. Neked van valamid, amire ők vágynak, de ahelyett, hogy örülnének neked és úgy állnának hozzá, hogy Isten nekik is meg tudja adni ezt, irigyek lesznek, amit szóbeszéd útján fejeznek ki. Kritikusok, cinikusok lesznek, rossz színben próbálnak feltüntetni.
Minél sikeresebb vagy, annál több kritikával kell számolnod. Ha megkapod az előléptetést, ne csodálkozz, ha egyszer csak kritikusok tűnnek elő a semmiből: Nem is olyan tehetséges, csak egy manipulátor, csak a főnök kezére játszik.
Vagy talán a barátaid kedvesek, amíg szingli vagy, de amikor megházasodsz, ne csodálkozz, ha elkezdenek beszélni: Nem tudom elhinni, hogy őt vette feleségül. Ennek a nőnek nincs is egyénisége. És így tovább…
Sajnos nem mindenki fogja veled ünnepelni a sikereidet. Talán nem fog mindegyik egyedülálló barátod ugrálni örömében, amikor összeházasodsz álmaid asszonyával vagy a munkatársaid nem fognak örömhimnuszt zengeni rólad, amikor megkapod az előléptetést.
Nagyon sokszor az irigység hozza elő a kritizáló szellemet. És itt a kulcs. Sose vedd magadra ezt a kritikát! Sokszor nem is rád irányul. Ha nem te lennél, akkor valaki más lenne. Ez valami az ő bensőjükben, és ha nem tudják kezelni, akkor vissza fogja tartani őket attól, hogy magasabbra emelkedjenek.
Az egyik legfontosabb dolog, amit életemben megtanultam az, hogy ünnepeljem mások sikereit. Ha a munkatársam megkapja az előléptetést, amit én akartam, igen, ilyenkor hajlamos az ember az irigységre. Igen, hajlamos az ember azt gondolni, miért nem velem történt ez. Keményen dolgozok, ez nem igazságos. De ha megtartjuk a helyes hozzáállást és örülünk nekik, akkor a megfelelő időben Isten valami jobbat nyit meg számunkra.
Úgy tapasztaltam, hogy ha nem tudok velük együtt örülni, akkor nem jutok el oda, ahova szeretnék.
Hányszor tartogat Isten előléptetést számunkra, de először úgy tűnik, tesztelni akar. Meg akarja tudni, hogy készek vagyunk-e. Így a legjobb barátunk megházasodik, míg mi egyedülállók vagyunk. Tudunk-e örülni neki?
Vagy rokonaink álomotthonukba költöznek, mi meg évek óta imádkozunk és még mindig a kicsi lakásban vagyunk. Ez egy próbatétel. Ha irigyek leszünk, és a vitát keressük velük, kritizálunk, ez ott fog tartani bennünket, ahol vagyunk. Tanuljuk meg mások győzelmeit ünnepelni! Inspiráljon, hogy tudjuk, ha Isten megtette nekik, akkor neked is meg tudja tenni!
Túl sokan esnek ma az irigység csapdájába. Annyi versengés és cinizmus van a mai társadalmunkban. Ha a legjobbak akarunk lenni, akkor tudnunk kell, hogyan kell kezelni azokat, akik beszélnek rólunk, bírálnak bennünket.
Az Ótestamentumban ezeket az embereket parittyásoknak hívták. Onnan kapták nevüket, hogy amikor megtámadtak egy ellenséges várost, sokszor azt csinálták, hogy a védőfal köveit behajították a kútforrásba. Ha az emberek nem is menekültek volna ki a kőzápor elől, megszűnt volna a vízellátásuk.
Mindannyian rendelkezünk a jó dolgok kútforrásával bensőnkben. Az öröm, béke, siker kútforrásával. Túl gyakran azonban megengedjük, hogy a parittyások szétrombolják kincseinket. Valaki beszél rólunk és ahelyett, hogy ráhagynánk, rágódunk rajta, csalódottak leszünk, arra gondolunk, hogy ezt még visszafizetjük neki: ha te kibeszélsz engem, akkor én is elmondom, mit tudok rólad.
Légy annyira büszke, hogy tisztán tartod kútforrásod! Ha valaki kritikus veled, megpróbál rossz fényben feltüntetni, vedd észre, hogy ez egy feléd repülő kő!
Ha elkezdesz rágódni rajta, csalódott leszel, bosszúvágyó, akkor elérték céljukat, egy újabb követ juttattak kútforrásodba. Az öröm, a béke, a siker egy kicsit megreked, nem áramlik úgy, mint kellene.
Joel Osteen
