Valószínűleg mindannyiunknak vannak nehezen kezelhető családtagjai, akiket azonban mégis kénytelenek vagyunk elfogadni, hiszen, ahogy a mondás tartja, „a vér nem válik vízzé.”
A terapeuták szerint ez az 5 legfájdalmasabb igazság, amivel szembesülnünk kell a családunkkal kapcsolatban:
1. A családi kötelékek nem jelentik azt, hogy minden határt átléphetünk
A családoddal kapcsolatos egyik nehéz igazság, hogy a vérségi kötelékek nem adnak feltétlen engedélyt a személyes határok átlépésére. A családtagok azt hihetik, hogy túlléphetik a határokat, feltételezve, hogy a rokoni kötelék mentségként szolgál a viselkedésükre, amikor azonban az őszinteség, a tisztelet és a tisztesség sérelmet szenvednek, még a legerősebb családi kötelékek is elszakadhatnak.
Fontos felismerni, hogy az egészséges kapcsolatok, beleértve a családon belüli kapcsolatokat is, a kölcsönös tiszteleten és megértésen alapulnak. Ezen alapvető értékek nélkül egyetlen családi kötelék sem maradhat fenn.
2. Az, ha a család tagadásban él
Sokan nem képesek szembenézni a fájdalom és a düh forrásával, ezért inkább a szőnyeg alá söprik az érzéseiket, és megpróbálnak tudomást sem venni azokról, vagyis lényegében tagadásban élnek.
Amikor azonban a saját családunkban szembesülünk ezzel, az rendkívül fájdalmas felismerés lehet, ahogy azt Iva Ursano, író, önsegítő/személyiségfejlesztő blogger is írja: „Úgy döntöttem, hogy kiásom a csontvázakat a szekrényből, és segítek az embereknek feldolgozni és meggyógyítani a traumáikat. Ha a családom úgy döntött, hogy inkább rejtegetik a saját csontvázaikat, az rajtuk múlt, nem rajtam, és meg kellett értenem, hogy nem mindenki akar gyógyulni.”
3. A felnőtté válásnak nem kell feltétlenül nehéznek lennie
Mindannyian szeretnénk hinni, hogy a szüleink minden tőlük telhetőt megtettek, hogy felneveljenek, de sokan csak felnőttként visszatekintve látják, milyen hibákat követtek el a szüleik, különösen azok, akik nem adtak elég szeretetet és figyelmet a gyerekeiknek. Ezért felnőttként megfogadják, hogy ők másképp nevelik a gyerekeiket, mint ahogyan őket nevelték.
4. A szülők néha nagy gyerekek
Amikor a gyerekek felnőnek, végre egyenrangú félként beszélgethetnek a szüleikkel, és jobban megérthetik egymást. Az éremnek azonban van egy másik oldala is. Az emberek hajlamosak egyfajta második gyerekkort megélni idős korukban, ami azt jelentheti, hogy ahogy te egyre érettebb leszel, a szüleid párhuzamosan egyre kevésbé viselkednek éretten, és hajlamosabbak lehetnek a hangulatingadozásokra, sőt, az is előfordulhat, hogy át kell segítened őket egy identitásválságon. Ez nehéz feladat lehet, de az élet természetes része, amit később a te gyerekeid is megtapasztalnak majd.
5. A család nem elég
Hihetetlenül fájdalmas lehet felismerni, hogy családtagjaink nem mindig képesek segíteni nekünk az érzelmeink kezelésében. Lehet, hogy azt szeretnék, ha fájdalmunkban is éreznénk, hogy törődnek velünk, de gyakran előfordul, hogy nincsenek meg a készségeik vagy az érettségük ahhoz, hogy ténylegesen felajánlják nekünk a szükséges segítséget és támogatást.
Lehet, hogy a vér nem válik vízzé, de a családi kapcsolatok bonyolultak lehetnek, és nem árt, ha felkészülünk néhány fájdalmas igazságra ezen a téren, hogy jobban megérthessük a családunkat, és erősebbé tehessük a kapcsolatainkat.
