Scott Drummond azt mondja, 20 percig halott volt, miközben egy műtőasztalon feküdt, és azt állítja, volt egy testen kívüli, természetfeletti élménye, aminek során végignézte saját életmentő műtétjét, mielőtt a lelke visszatért volna a testébe.
Scott egy síbaleset után került kórházba, amikor kificamodott a hüvelykujja. A sérülést helyrehozó rutineljárás azonban súlyosan félresikerült, miután az ápolónő ügyetlenül bánt a sebészeti érszorítóval.
A most a 60-as évei végén járó Scott azt mondja, ami akkor, 28 éves korában történt vele, teljesen megváltoztatta az életét, és néhány évvel ezelőtt úgy döntött, másokkal is megosztja tapasztalatait. Korábban csak a feleségének és néhány közeli barátjának mesélt a történtekről, amik teljesen megváltoztatták az életszemléletét, és ráébresztették, hogy a munka és a pénzkeresés helyett a családjára kellene összpontosítania.
Miután az ápolónő, akinek nem volt gyakorlata az eljárásban, hibázott, Scott azt mondja, érezte, ahogy elhagyta a saját testét, és egyszer csak kívülről kezdte látni, mi történik vele és körülötte. „Azt éreztem, hogy valami felmegy a jobb karomban, át a szívembe, és a következő dolog, amire emlékszem, hogy a testem felett vagyok, és lenézek a műtétre.” Látta, ahogy az ápolónő kirohan a műtőből, és azt kiabálja: „Megöltem!”
„Végignéztem minden egyes öltést, amivel összevarrták a hüvelykujjamat” – mondta a férfi egy YouTube videóban, hozzátéve, hogy nem volt egyedül, végig érezte maga mellett valakinek a jelenlétét, akit ugyan nem látott, de úgy gondolja, Isten lehetett az.
Ezután „vezetője”, aki végig ott volt mellette, egy gyönyörű virágos rétre vitte őt, és azt az utasítást kapta, hogy ne forduljon hátra, és többé ne nézzen vissza.
„Élénken emlékszem, hogy nem tudtam visszanézni, vagy azt az utasítást kaptam, hogy soha többé ne nézzek vissza, és a következő dolog, amire emlékszem, hogy ott állok egy mezőn, és az a valaki ott volt mellettem, bár nem láthattam őt” – mesélte.
„Balra néztem, és ott volt néhány nagy, magas fa, és emlékszem, hogy a legszokatlanabb kinézetű fák voltak, amiket valaha láttam, hosszú törzsük volt, a tetejükön levelekkel, és rengeteg volt belőlük.
A fáktól jobbra, de tőlem még mindig balra, virágok nőttek, gyönyörű vadvirágok, amik körülbelül a derekamig értek. Csak arra emlékszem, hogy néztem a virágokat, és megállapítottam, milyen gyönyörűek, mert valami, amit igazán élvezek, az a kerti munka és a kertészkedés, és csak arra emlékszem, hogy csodálatos, élénk színeik voltak.
A következő dolog, amire emlékszem, hogy az a személy, aki odakísért, már nem volt ott mellettem, és egyedül voltam, de minden nagyon békés volt.”
Scott arra is visszaemlékezett, hogy látott egy fehér felhőt maga előtt, aztán, mintha csak egy videót nézne, lejátszódott előtte élete története születésétől fogva egészen addig a pillanatig, amíg a műtőasztalra került. Mindent tisztán látott, ami valaha megtörtént vele, jó és rossz dolgokat egyaránt, és tudta, hogy mindezek alapján ítéltetik meg.
„Emlékszem, hogy néhány dolog fájdalmas volt. Néhány dologtól pedig jól éreztem magamat” – magyarázta. „Tudtam, hogy jobbnak kell lennem az életben.”
Ezután korábbi vezetője felszólította, hogy álljon fel, és menjen közelebb a felhőhöz, amit maga előtt látott. Ekkor egy erős kar nyúlt ki a felhőből, és egy hang azt mondta: „Még nem jött el a te időd. Még vannak dolgok, amiket meg kell tenned.” Ezután a felhőből kinyúló kar visszahúzódott, és Scott visszatért a testébe.
Elmondta, hogy először nem akart visszatérni a „valóságba”, mert az élmény, amit átélt, túl gyönyörű és békés volt. Később megtudta, hogy 20 percig halott volt, és az orvosok az életéért küzdöttek, miközben ő megtapasztalta mindazt, amit leírt. Ez a halálközeli élmény igazi ébresztőként szolgált a számára, és onnantól kezdve elkezdte másképp élni az életét, nagyobb hangsúlyt fektetve azokra a dolgokra, amik igazán számítanak. Forrás
