Pam és Gary Willis, akiknek a saját gyerekeik már mind felnőttek és elköltöztek otthonról, 2013 óta fogadnak be gyerekeket nevelőszülőkként, de azt korábban még ők maguk sem gondolták volna, hogy hét gyereket fogadnak majd örökbe.
A hét testvér egy autóbalesetben veszítette el a szüleit még 2018-ban. Pam Willis a Facebookon talált rá a gyerekek történetére, és azonnal úgy érezte, hogy tennie kell valamit. A Kalifornia államban élő 50 éves nő, aki korábban ápolóként dolgozott, most pedig ügyvéd, és 53 éves férje már 2013 óta fogadtak be gyerekeket az otthonukba nevelőszülőkként. Korábban öt saját gyereket is felneveltek, akik most 32 és 20 év közötti felnőttek, sőt, már unokáik is vannak. De volt valami a hét testvér történetében, ami hihetetlen hatással volt mindkettejükre.
Abban az időben az 1 és 12 év közötti gyerekek több mint egy éve nevelőotthonban voltak. „Nem tudom megmagyarázni – egyszerűen csak tudtam, hogy az anyjuknak kell lennem.” – mondta Pam. A nő elolvasta a gyerekek hihetetlen történetét: bár a szüleik meghaltak a balesetben, a hét gyerek csodával határos módon életben maradt.
„Csak néztem őket, néztem az arcukat, megnéztem a videót kétszer vagy háromszor, csak bámultam a képernyőt, és arra gondoltam, hogy ezek lehetnének az én gyerekeim is.” – idézte fel Pam. „Elnéztem a hét gyereket, és az első gondolatom az volt, hogy senkinek nem lesz helye mindannyiuk számára. A második dolog, ami eszembe jutott az volt, hogy nekem van helyem a számukra.”
Amikor megmutatta a történetet a férjének, először azt hitte, Gary őrültnek tartja majd, hiszen a pár már a nyugdíjas éveire készülődött. De Gary is ugyanúgy érzett, mint a felesége. „Isten akarata volt, hogy ezt tegyük.” – mondta Pam. Amikor jelentkeztek, hogy befogadják a gyerekeket, megtudták, hogy már több ezer hívás érkezett. De két hónappal később mégis őket választották a sok jelentkező közül, így 15 éves Adelino, a 13 éves Ruby, a 8 éves Aleecia, a 7 éves Anthony, a 6 éves Aubriella, az 5 éves Leo és a 4 éves Xander a házaspár gondjaiba kerültek.
„Amikor a biológiai szüleinknél voltunk, csak egyik napról a másikra éltem, próbáltam túlélni, iskolába járni, de néha otthon kellett maradnom, hogy vigyázzak a testvéreimre, és elkészítsem nekik az ételt. Felhagytam azzal a gondolattal, hogy nekem is lehet egy jövőm.” – mesélte a legidősebb testvér, Adelino. Húga, Ruby, pedig hozzátette: „Nagyon sokszor előfordult, hogy otthon maradtam, ahelyett, hogy iskolába mentem volna, mert a szüleink folyton eltűntek.”
A Willis családnál azonban a testvérek végre teljes mértékben élvezhetik a gyerekkorukat. Bár a házaspár saját gyerekei támogatták a szüleiket, kezdetben aggódtak is értük.
„Azt hiszem, egy kissé aggasztotta őket a helyzet véglegessége, hiszen az apjukkal már nem vagyunk 25 évesek. A legidősebb fiam akkor 30 éves volt, és nagyon is előrelátóan gondolt a jövőre. Azt kérdezte, hogy minden rendben lesz-e, ha nyugdíjba megyünk, és boldogulunk-e anyagilag. Mi pedig azt feleltük, hogy igen, úgy gondoljuk, hogy minden rendben lesz.” – mesélte Pam.
A házaspár 2020 augusztusában hivatalosan is örökbe fogadta a gyerekeket. Bár a folyamat nem volt könnyű, a család nem is lehetne hálásabb. „Túl vagyunk az első éven, ami mindannyiunk számára tele volt megpróbáltatásokkal. Az a tény, hogy elméletben tudtuk, mire számítsunk, és hogy kezeljük a helyzetet, még semmivel sem tette könnyebbé a dolgokat.” – mondta Pam. Ami a gyerekeket illeti, úgy tűnik, nagyszerűen alkalmazkodtak az új élethez, és Adelino elismerte, hogy megváltozott a gondolkodása, már nem aggódik annyit, és optimistábban szemléli az életet.
„Segíteni akarok másoknak, hogy soha ne kelljen úgy érezniük, ahogy én éreztem. Biztos akarok lenni benne, hogy a családom boldog.” – mondta a fiú.