Benjamin Olson tavaly kötött barátságot az idős nővel, és most minden nap alig várja, hogy együtt lehessenek.
A járvány a gyerekek számára is nehéz, hiszen a karantén azt jelentette, hogy nem járhattak iskolába, óvodába, nem találkozhattak a barátaikkal. A 2 éves Benjamin Olson társasága például az elmúlt évben teljes mértékben a családjára és a szomszédjára korlátozódott. Benjamin nagyon közel került a szomszédhoz, a 99 éves Mary O’Neill-hez.
Szoros barátság alakult ki kettejük között, és nemrég együtt ünnepelték meg O’Neill 100. születésnapját is.
„Több mint egy évig nem látott más gyerekeket. Senkivel nem lépett kapcsolatba a családunkon és Maryn kívül. Hihetetlenül erős kötelék alakult ki közöttük.” – mondta Benjamin édesanyja, Sarah Olson.
A barátok és a család úgy döntöttek, hogy O’Neill 100. születésnapját mindenképpen együtt ünneplik meg valahogy, és Benjamin mindenki másnál izgatottabban várta a napot.
„A barátja, és nagyon izgatott volt, hogy elmehet a bulijára. Mary családja is sokat hallott Benjaminról, úgyhogy ők is izgatottan várták, hogy megismerjék őt. A barátságuk igazán különleges jelleget adott a bulinak.” – mesélte a kisfiú édesanyja. A különös barátság története az interneten is elterjedt, és sokan születésnapi kártyát is küldtek az idős nőnek. Sőt, egy nagy csomag édességet is kapott, és minden nap izgatottan várja, hogy megoszthassa azt a kisfiúval.
„Mary unokahúga adott neki egy zacskó finomságot, amit megoszthat Benjaminnal, miközben együtt játszanak. Mary most nagyjából minden nap megkérdezi, hogy elérkezett-e már a nassolás ideje, hozhatja-e a finomságokat Benjaminnak.” – mondja Sarah Olson.
Miután a szokatlan barátság története először elterjedt, Sarah Olson mindenképpen tenni akart valamit a kedves szomszédért. „Célul tűztem ki, hogy 100 születésnapi kártyát szerezek Mary 100. születésnapjára, és felállítottam egy külön postaládát.” A kezdeményezés hamarosan igazi kampánnyá nőtte ki magát a helyi közösségben és online is.
„Végül 300 kártya gyűlt össze 21 államból, plusz jött egy lap Németországból is.” – mondta Olson. Benjamin számára a postaláda ellenőrzése önmagában is külön mulatság volt. Semminek sem örült jobban, mint annak, ha kézbesíthette a kártyákat Miminek, ahogy ő nevezi az idős hölgyet.
„A Maryvel való barátsága nagy részében nem sokat beszélt. Az, hogy elnevezte Miminek, nagyon aranyos. Ő most már egyszerűen csak Mimi, és egész nap felőle kérdezősködik.” – mesélte Olson.
Az édesanya szórakoztatónak és aranyosnak találta a kettejük közt kialakult kapcsolatot, de meglepődött, amikor megtudta, hogy ez mindkettőjük számára nagyon sokat jelent.
„Azt hittem, hogy egyszerűen csak arról van szó, hogy két aranyos ember együtt tölt egy kis időt. De igazán különleges, hogy ez ekkora hatással volt Maryre” – mondta.
Az idősek nagyobb veszélynek vannak kitéve a vírus miatt, és Marynek is nehéz dolga volt, mivel el kellett szigetelnie magát a világtól. O’Neill, aki 37 évvel ezelőtt vesztette el férjét, eleinte gyakran integetett Benjaminnak az ablak mögül anélkül, hogy valóban kapcsolatba lépett volna vele. De a karantén alatt egyre gyakrabban kiment a kertbe köszönni neki, és beszélgetni pár szót. Hamarosan nagyon közel kerültek egymáshoz, és Benjamin gyakran már a kerítésnél várt az idős nőre.
„Benjamin társaságot biztosít nekem. Néha fog egy darab követ, vagy egy kevés homokot, és nekem adja ajándékba. Eléri, hogy jól érezzem magamat.” – mesélte Mary O’Neill.