Úgy tűnik, az emberiség elvesztette az általa birtokolt tudás egy részét. Amikor megfigyeljük, hogy éltek az ősi civilizációk, azt vesszük észre, hogy bizonyos értelemben fejlettebbek voltak, mint a mai civilizáció. Ez a fejlettség olyan spirituális tudáson és bölcsességen alapult, ami az élet és a lélek igazságait tartalmazta.
Előbbre jutottunk ugyan a technika, a tudomány terén, és ma már az egész világ összeköttetésben állhat, de időközben valahogy elvesztettünk valamit az alapvető tudásból, bölcsességből. Megteremtettük azt a Paradicsomot, amelyről úgy gondoltunk, hogy minden vágyunk, de lassan rájövünk, hogy eltávolodtunk attól az Édentől, ami régen valóban a miénk volt.
Elbonyolítottuk az életet, és azzal, hogy megoldásokat kerestünk, csak megdupláztuk a kérdéseket és a megoldásra váró problémákat. Úgy tűnik, hogy okosabban élünk, de nem bölcsebben. Mégpedig azért, mert elfelejtettünk néhány igazán fontos dolgot.
1. Az emberek a természet részei
Az elmúlt kétszáz évben elszakadtunk a természettől. Kizsákmányoltuk, romboltuk, megemésztettük és megpróbáltuk irányítani a természetet, hogy csillapítsuk a kapzsiságunkat. Megpróbáltunk eltávolodni az élet természetes körforgásától.
2. Kapcsolatban állunk az univerzummal és minden élőlénnyel
Bizonyos törzsek, amelyek még mindig az ősök életszemléletét követik, tiszteletben tartják és továbbra is őrzik ezt a kapcsolatot. A legtöbben azonban megfeledkeztünk róla, hogy minden kapcsolódik mindenhez, és összefonódik egy összetett és gyönyörű táncban.
3. Mindannyiunknak vannak egyéni céljai, de vannak kollektív céljaink is
Elfelejtettünk, mi is a célunk. Létrehoztunk egy megegyezésen alapuló valóságot, és most ennek a rabjai vagyunk. Megfeledkeztünk a belső hitelességről, arról a bizonyos szikráról, ami a boldogság és az önmegvalósítás felé vezet bennünket.
Elfelejtettük, hogy azért vagyunk itt, hogy egy nagyobb képet alkossunk.
4. Minden a szeretetről szól
Talán ez a legmélyebb titok mind közül, amire csak az igazi látók emlékeznek. Ez az igazság valahol mélyen a lelkünkben rejlik. Valamikor tudtunk róla, de aztán szem elől tévesztettük. Elfelejtettük, hogy végső soron minden a szeretetről szól.
5. A megbocsátás leginkább önmagunk megsegítéséről szól
Azzal, hogy hagytuk magunkkal elhitetni, hogy elszakadtunk egymástól, azt is elfelejtettük, mit jelent a megbocsátás. A legmélyebb értelemben a megbocsátás azt jelenti, hogy megbocsátunk önmagunk azon részének, amiről tudjuk, hogy mások lelkének a része, abban az egységben, aminek mindannyian a részei vagyunk.
6. Szabadnak születtünk
Egy dologra minden nap emlékeztetnünk kell magunkat: arra, hogy szabadnak születtünk. Olyan világban nőttünk fel, ahol a szabadság csak egy fogalom.
A félelem, tévhitek, hamis ideológiák, anyagi jutalmak béklyóihoz kötöttek bennünket. Elfelejtettük, hogy a változás szabad követei vagyunk.
7. Elfelejtettük a történelem tanulságait
Ha van valami, amit a történelem megtanított nekünk, az az, hogy milyen gyorsan elfelejtjük a már megtanult leckét.
Egyénekként nem vagyunk hibásak az emberiség múltban elkövetett tévedéseiért, de azért már mindannyian egyenként felelősek vagyunk, hogy tanuljunk a múlt hibáiból, és közösségként fejlődjünk, növekedjünk.
8. Az emberek megfeledkeztek a bizalomról, a hitről és a csodálatról
Elvesztettük azt a bámulatot, amit a világ iránt tanúsítottunk. Elfelejtettünk rácsodálkozni az élet csodájára. Szkepticizmusunk és cinikus világlátásunk miatt elveszítettük az önmagunkba és az Univerzum varázsába vetett bizalmunkat. Elvesztettük a hitünket.
9. Az igazi erő bennünk rejlik
Mivel félelemben éltünk, elfelejtettük, milyen erősek is vagyunk. Megfeledkeztünk az akaratunk hatalmas erejéről, amivel megváltoztathatjuk a valóságot. Úgy járunk a világban, mint az alvajárók, előre megtervezett jeleket követünk, mint a gépek. Pedig az igazi erő még mindig bennünk rejlik.
10. Elfelejtettük, hogy kell egyszerűnek lenni
Az emberi élet összetettebb és bonyolultabb lett. Elfelejtettük, hogy kell egyszerűnek lenni, és elfelejtettük az egyszerűség fontosságát. Pedig az élet nagyon egyszerű.
Az egyszerűség azt jelenti, hogy elutasítunk minden lényegtelen dolgot, és úgy élünk, ahogy a szívünk diktálja.
