Menü Bezárás

Az Univerzum akkor küldi a tökéletes személyt, amikor legkevésbé számítunk rá

Az univerzum mindig akkor állítja utunkba a megfelelő személyt, amikor a legkevésbé számítunk rá!

Az életben semmi sem véletlenszerű. Épp ellenkezőleg. Minden, ami velünk megtörténik, egy jól megfontolt terv alapján következik be, amiről nekünk persze nincs tudomásunk. Nincsenek véletlen egybeesések, balesetek – csakis tökéletesen időzített események sorozata alkotja az életünket.

Amikor megjelenik az életünkben az a személy, akire mindig is vártunk, az azért van, mert az Univerzum tudja, itt a megfelelő alkalom arra, hogy ez megtörténjen. Az a személy pedig pontosan akkor kopogtat az ajtónkon, amikor ez elrendeltetett, egyetlen másodperccel sem korábban.

Íme az okok, melyekből az univerzum úgy gondolja, felkészültél a nagy találkozásra:

Senki másra nincs szükséged azon a bizonyos személyen kívül: tökéletesen megvagy egymagadban is. Nincs szükséged másvalakire ahhoz, hogy teljesnek érezd magad. Kiegészíted önmagad, és boldog vagy a saját bőrödben. Éppen ezért, meg sem fordul a fejedben, hogy pont ekkor fogsz megismerkedni a hozzád illővel. Mert nincs is szükséged rá az életedben.

Meg kell tanulnod egy fontos leckét: talán túl elkényelmesedtél, betokosodtál vagy hiányolsz valamit. A megfelelő személy nagy segítséget tud nyújtani neked ahhoz, hogy előrelépj, fejlődj, változtass az életcéljaidon, hogy tisztábban lásd a dolgokat.

Te vagy önmagad legőszintébb mása: sokat dolgozol azon, hogy kiderítsd, ki is vagy valójában, illetve hogy lehámozd magadról azokat az álarcokat, melyek nem jellemeznek téged? Csakis így juthatsz el az igazi énedhez, a belső értékeidhez. Amikor az elméd, a döntéseid, a viselkedésed, a kapcsolataid mind összhangban vannak az igazi önmagaddal, akkor eljött az ideje, hogy megismerd a számodra megfelelő személyt – a tükörképedet.

Már számos ön-gyógyításon vagy túl: megtanultad az önszeretet, önbecsülést, az együttérzést és a gondoskodást önmagad felett. Te vagy a legjobb barátod. Az önpusztító viselkedés már nem elfogadható számodra. Mint ahogyan másoknak sem engeded meg, hogy felbosszantsanak vagy kibillentsenek a belső harmóniádból. Megbékéltél önmagaddal, megbocsájtottad a hibáidat, és tisztában vagy a korlátaiddal, a szükségleteiddel és a vágyaiddal. Ami kevesebb ezeknél, az már nem elfogadható számodra.

Mesterfokon űzöd a türelem művészetét: megtanultad, hogy engedned kell a dolgokat csak megtörténni. Már nem erőltetsz semmit, mint ahogyan magadat és másokat sem kényszerítesz cselekvésre. Irányítani sem akarsz semmit, hanem engeded, hogy a dolgok maguktól, a saját ritmusukban bontakozzanak ki. Az univerzum akkor fogja az utadba állítani a megfelelő személyt, amikor megtanulsz bízni az erejében. Amikor nyugodt vagy, kiegyensúlyozott, és már nem görcsölsz.

Az Univerzumnak megvan a saját varázsereje, és az igazán szép dolgok csak akkor történnek meg velünk, amikor megtanulunk bízni ebben a varázserőben.

Vélemény, hozzászólás?