Nem minden embernek adatik meg a lehetőség, hogy szülővé váljon. Érthető okok miatt a női nemet ez jobban le tudja sújtani, mint a férfiakat, hiszen ők sokkal tovább maradnak nemzőképesek. Egy nőnek azonban ketyeg a biológiai órája és komolyan át kell gondolnia, hogy hajlandó-e várni az adott partnerére, hogy gyermeke legyen. Cikkünk főszereplője Adriana Iliescu román származású nyugdíjas egyetemi tanár, filológus és gyermekkönyv író, aki 1938-ban született.
A 20-as éveiben férjhez ment, ám a házasság nem volt fenékig tejfel. A frigy előtt halvány sejtelme sem volt arról, hogy férje nem hajlandó gyermeket vállalni. Nagy naivan igent mondott neki az oltár előtt, de a megpróbáltatások csak ez után következtek. Adriana legnagyobb vágya az volt, hogy édesanya legyen, de férje hallani sem akart erről. Ennek tükrében házasságuk nagyon hamar zátonyra futott és elváltak.
Adriana ezt követően csak a munkájára koncentrált. Mivel egyetemi tanárként dolgozott, ezért sok fiatal között megfordult, akiket nagyon kedvelt. Mivel nagyon szerette a gyerekeket, ezért úgy döntött, hogy könyveket fog írni nekik. Összesen 25 gyerekkönyvet adott ki, amit a kicsik egytől-egyig szerettek. A pozitív visszajelzések csak még tovább erősítették benne a vágyat, hogy édesanya szeretne lenni.
Elment egy szakemberhez, aki azt mondta neki, hogy meddő. Ennek ellenére több kezelést is kipróbált, hátha segít valamelyik neki teherbe esni. Sajnos egyik sem hozott eredményt és Adriana nagyon elkeseredett. Utolsó lehetősége a mesterséges megtermékenyítés volt, ám a beavatkozás nem volt veszélymentes, hiszen Adriana addigra már betöltötte a 66. életévét. Sokan 40 éves koruk után sem hajlandók szülni, ám ő fittyet hányt erre mert tiszta szívéből meg akarta tapasztalni milyen édesanyának lenni. Hazudnánk, ha azt mondanánk, hogy sokan támogatták őt. A legtöbb ismerőse, barátja elfordult tőle, mert nem értettek tervével egyet.
Először hormonterápián vett részt majd 1995-től fogva egészen 2004-ig próbálkoztak a mesterséges megtermékenyítéssel. 2004-ben végül sikerült a projekt és hármas ikrekkel lett terhes. Tíz hét után a három magzat közül az egyik nem fejlődött tovább, és elhunyt. Az orvos elmondta, hogy a fennmaradó két magzat mindegyike kislány. A terhesség hete után mindössze 1,45 kilogrammot, illetve 0,69 kilogrammot nyomtak, és egy komplikáció miatt a kisebb súlyú is elhunyt az anyaméhben.
A 34. héten császármetszést kellett végezni, hogy az elhunyt két babát kivegyék és megmentsék azt az egy életben maradt kislányt, Elizat. A születése után hat hétig kórházban kellett lennie.
Adriana története hamar szárnyra kapott és vitát váltott ki arról, hogy egy bizonyos kor után etikus-e a termékenységi kezelés. A terhességről és a szülésről szóló részletek közzétételét kritizálták, amikor különböző hírtársaságok különböző információkat közöltek. Az egyik elsődleges forrás a Realitatea TV interjúja volt Iliescuval, amit egy hónappal a szülés előtt készítettek el.
Gheorghe Borcean, a román orvosszakma etikai bizottságának vezetője megjegyezte: “Egy ilyen kiemelkedő esetnek tudományos vitákat kell követnie, és nem csak egyetlen televíziós jelentést.” A hír eljutott a Guinness Rekordokhoz is, akik be is írták őt a könyvbe, mint a világ legidősebb édesanyja.
Eliza születése óta 16 év telt el, és Adriana betöltötte már a 83. életévét is. Felkeresték őket, hogy kiderítsék, hogy élnek, milyen élete van a 16 éves lánynak anyja mellett.
Adriana elmesélte, hogy lánya 16 éves korára megtanulta hogyan is kell egy háztartást vezetni, s emellett kitűnő tanulmányi eredményeket ér el. Eliza igazi példakép lehet mindenki számára, ha az iskoláról és a háztartásvezetésről van szó.
“A lány most fejezi be a 11. osztályt. Megszabadult a közgazdaságtantól, a tanár a legjobb eredményt adta neki. Latinból is nagyon ügyes, ám még nem derült ki hányasra zárják le. Ha még egy négyest szere, akkor négyes lesz. Biztos vagyok benne, hogy ötöst fog kapni és így kitűnő eredménnyel zárja a 11. évet.” – mondta Adriana.
Adriana egyszer látta, hogy Eliza megpróbálja kivasalni a ruháit, ám nem sok sikerrel így megmutatta neki, hogyan kell helyesen tartani a vasalót és hogyan tud ráncmentesen vasalni. Így kezdődött el a tanulása.
“Elizanak lépésről-lépésre elmagyaráztam, hogyan fogant meg, hogyan fejlődött az anyaméhben, mik voltak a kockázatok és hogyan jött világra. Minden részletet alaposan megemésztett ám az apa kérdést még nem mondtam el neki. Mikor kisebb volt rákérdezett, hogy hol van az apukája, mire azt feleltem, hogy külföldön dolgozik. Mivel akkor még nem volt elég érett így nem mert elmondani neki, hogy soha nem fogja tudni megismerni az édesapját. Most már egyre közelebb van az az időpont mikor elmondom neki a teljes igazságot. Joga van tudni.”
Nagy szerencséje van a 16 éves lánynak, hogy keresztapja, Marinescu professzor nagyon közel áll hozzá és apjaként tekint rá.
Ti bevállaltatok volna ennyi idősen gyereket?
